Feltárul a magyar olajipar története
2007. november 13. 10:00
Hamarosan egy olyan, tizenkét év alatt készített, nyolcrészes dokumentumfilm-sorozatot tűz műsorára az m2, amelyből a magyarországi szénhidrogénipar történetét ismerhetjük meg.
Olajperek és földgázmezők
A kőolaj és a földgáz nem pusztán energiahordozó, hanem számtalan iparág nélkülözhetetlen alapanyaga. A fejlett gazdaságok számára egyet jelent a munkavégzés képességével. Olyan természeti kincs, amely világgazdasági és világpolitikai események mozgatórugója immár száz esztendeje. A motorizáció, a modern háborúk, a fogyasztói társadalom létrejötte és válságai, a természeti környezetet végzetesen fenyegető ártalmak mind-mind összefüggésben állnak a szénhidrogének felfedezésével és széles körű alkalmazásával.
|
Buda Ernő bányamérnök és Pécsi Vera riporter az 1937-ben lefúrt Budafa II-es fúrásnál |
A második világháború éveiben német, a háborút követően szovjet befolyás alá kerül a magyar olajipar. 1948-ban koncepciós perrel készítik elő az amerikai érdekeltségű MAORT államosítását. A kommunisták gazdasági hatalomátvételének egyik leghírhedtebb akciója nagy nyilvánosság előtt zajlik, a bírósági tárgyalást a rádió is közvetíti. A per fővádlottját, Papp Simont első fokon halálra, később életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik.
Az Alföldön a második világháború éveiben a Magyar-Német Ásványolajipari Rt. (MANÁT) végez kutatófúrásokat - sikertelenül. A front közeledtével a németek elhagyják a területet. Az alföldi kutatások 1945 után szovjet irányítással sem tudnak komoly eredményt felmutatni. A politikai vezetők szabotázst gyanítanak és perbe fogják, súlyos börtönbüntetésre ítélik Angyal Ferenc bányamérnököt és társait. A perek hosszú időre megfélemlítik az olajosokat, a zalaiak bénultságát a nagylengyeli olaj megtalálása kezdi feloldani.
|
Simon Pál, a Dunai Finomító első igazgatója Százhalombattán  |
Az 1957-es év új fejezetet nyit Magyarország és a hazai kőolajipar történetében. A politikai vezetők a szénhidrogénipar fejlesztésétől remélik a krónikus energiahiány megoldását. A szakemberek új eljárásokkal sikeresen növelik a zalai mezők termelését. Nagy erőket összpontosítanak az alföldi kutatásokra, ahol két évtized kudarcai után megjönnek a várva várt sikerek: Pusztaföldvár, Battonya, Hajdúszoboszló. Túlnyomórészt gázt találnak, 1960-tól virágzásnak indul a hazai földgázipar.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
