70 éves a dalai láma
2005. július 6. 10:45
Július 6-án hetvenéves Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma, Tibet legfőbb vallási és világi vezetője.
<
A kínaiak éppen 1950-ben támadták meg az országot: a "felszabadított" Tibetet katonai körzetnek nyilvánították. A dalai láma 1951-ben 17 pontból álló szerződést kényszerült aláírni "Tibet tartomány visszatéréséről" a "Nagy Hazába, a Kínai Népköztársaságba". A kínaiak hozzáláttak a hagyományos társadalom lerombolásához, a kolostorok és a szerzetesség felszámolásához. A dalai lámát azért több jelképes politikai tisztségbe is kinevezték: a Kínai Buddhista Szövetség tiszteletbeli elnöke, az Országos Népi Gyűlés (parlament) tagja, a Tibet autonómiáját előkészítő bizottság elnöke volt. A tibetiek elégedetlensége 1959 márciusában - tibeti időszámítás szerint 2086-ban - fegyveres lázadásba torkollott, amelyet Peking kegyetlenül levert: a harcoknak és az utána következő vérfürdőnek tízezer áldozata volt. Nyolcvanezren, köztük a dalai láma, külföldre menekültek.
Tibetbe 1963 és 1971 között egyetlen külföldit sem engedtek be, a vallásgyakorlást megtiltották, a 6000 templom és kolostor közül csak 26 maradt épen, a felbecsülhetetlen értékű könyvtárak nagy részét elégették. Bár a helyzet idővel javult, a kínaiak továbbra sem akarnak hallani Tibet teljes autonómiájáról.
1959. március 17-én az összecsapásokban vérhast kapott dalai láma, a "Vágyakat Beteljesítő Drágakő" Indiába menekült, s azóta is száműzetésben él. Előbb Musszoriban telepedett le, majd 1960-ban átköltözött a pakisztáni határ közelében fekvő hegyi településre, Dharamszalába. Az indiai kormány azzal a feltétellel adta meg neki a menedékjogot, hogy nem folytat politikai tevékenységet. A dalai láma ennek ellenére kormányt alakított, majd 1963-ban kihirdette az ország új alkotmányát, amely deklarálta Tibet függetlenségét.
A dalai láma több egyetem díszdoktora és számos kitüntetés birtokosa, 1989-ben megkapta a Nobel-Békedíjat is. A kitüntetést a "világ valamennyi elnyomottja" nevében fogadta el. A buddhista egyház legmagasabb rangú képviselőjeként sokat utazik, célja, hogy a figyelmet Tibetre irányítsa, és közvetett módon nyomást gyakoroljon Pekingre. 1990 áprilisában járt először Magyarországon, majd ezt követően még háromszor: 1992 júliusában, 1993 júniusában és 1996 októberében.
A mosolygós arcú, víg kedélyű, rendszerint a szerzetesek öltözékét viselő dalai láma Dharamszalában, a határtól 1300 kilométerre él. Hajnali négy órakor kel, naponta legalább négy órát meditál, ez segíti a részvét és a lelki béke kifejlesztésében. Naponta csak kétszer étkezik, szabad idejében kertészkedik, gépeket javít. Fél repülni, nem utazik első osztályon, mivel egyetlen előjogának csak a friss italt tartja. Mahatma Gandhi és Martin Luther King erőszakmentességről vallott nézetei döntő hatással voltak rá, személyes varázsának hatására világszerte rengetegen tértek át a buddhizmusra.
Az emberi jogok leghívebb megtestesítőjének is tekintett dalai láma gyermek- és ifjúkorát több hollywoodi film is feldolgozta. Békés filozófiájának alapja a türelem, a megértés, minden élő tiszteletben tartása. Nemrégiben egy interjúban úgy vélekedett: a független és demokratikus Tibetben nem lenne szükség a legfőbb vallási vezető tisztségére. A dalai láma szerint ha a következő hónapokban meghalna, vagy az előtt érné a halál, hogy a tibeti buddhisták visszatérhetnének hazájukba, új dalai láma követi a tisztségében. "Ha viszont megszűnünk száműzetésben élő közösség lenni és demokratikus Tibetben fogunk élni, nem hiszem, hogy halálom után utódnak kellene követnie" - vélekedett.
(Panoráma - Perge Zita, Sajtóadatbank)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
