20 éve halt meg Zolnay László régész
2005. június 8. 12:31
A régész, művészettörténész a budai vár tövében megtalált gótikus szobrokról vált híressé.
Az 1916-ban született Zolnay (Budapest, 1916. márc. 16. - Budapest, 1985. jún. 8.) 1938-ban végzett a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol latint és történelmet hallgatott, 1938-ban filozófia-esztétika-művészettörténet tárgyakból doktori oklevelet szerzett. A Franklin Társulat könyvkiadójában lektorként, a Tükör c. folyóiratnál segédszerkszetőként tevékenykedett, majd 1939-tól a Friss Újság munkatársa volt. 1941-től a lapot kiadó Általános Nyomda és Grafikai Rt. cégvezetője, majd ügyvezető igazgatója lett.
1949-ben rövid ideig a rádió munkatársa volt, ám ugyanebben az évben már a budavári ásatásoknál is alkalmazták. 1951-ben szakmai nézeteit kifogásolva elbocsátották. 1952-ben az egri múzeumban dolgozott, innen áthelyezve lett 1953-tól az esztergomi Balassi Bálint Múzeum igazgatója. Ő rendezte az esztergomi Keresztény Múzeum, a Kincstár és a Vármúzeum anyagát is. 1960-tól a Művészettörténeti Dokumentációs Központ, 1961-től a Budapesti Történeti Múzeum főmunkatársa volt.
A Budapesti Történeti Múzeum munkatársaként kezdte a középkori Buda kutatását. Nevéhez fűződik a budai Vár tövében 1974-ben megtalált gótikus szobrok feltárása. Az esztergomi múzeum igazgatójaként az 1950-es években az ősi királyi székhely emlékeit kutatta, annak tanulságait olvasmányos formában közzé is téve.
A budai várnegyedben dolgozva, munkásságához fűződik az első királyi lakóhely, a Magna Curia helyének meghatározása, majd falainak feltárása is.
Főbb művei:
- Buda középkori zsidósága (Bp., 1968)
- Ünnep és hétköznap a középkori Budán (Bp., 1975, 1985)
- A budavári gótikus szoborlelet (Szakál Ernővel, Bp., 1976)
- Kincses Magyarország (Bp., 1977)
- A magyar muzsika századaiból (Bp., 1977)
- Az elátkozott Buda. Buda aranykora (Bp., 1982)
- Hírünk és hamvunk (visszaemlékezések, Bp., 1986)
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
