Cibola, avagy az Arany Hét sosemvolt Városa
2022. szeptember 7. 10:25 Múlt-kor
Cibola valósága
Az expedíció még ugyanebben az évben a tengerpart felé vette az irányt, ahol öt tutajt ácsoltak, hogy átkeljenek velük a Mexikói-öblön. Eddigre a hatszáz főből már csak 242-en éltek túl. A viharok, a szomjazás és éhezés alig 80-ra apasztotta a számukat, míg végül egy hurrikán partra vetette Cabeza de Vacát és embereit az általuk „szerencsétlenség szigetének” keresztelt földdarab nyugati partján; ez elképzelhető, hogy a mai Galveston-sziget Texasban.
A tizenöt túlélő a következő éveket indián törzsek fogságában töltötte, ahonnan végül négyen szöktek meg, és hosszas vándorlás után, a mai Mexikó nyugati partja közelében találkoztak ismét honfitársaikkal.
Új-Spanyolország alkirálya, Antonio de Mendoza 1539-ben expedíciót indított, hogy megerősítse Cabeza de Vaca beszámolóját. A küldetést Marcos de Niza ferences szerzetesre bízta, akivel egy Honorato nevű pap és a Narváez-expedíció egyik túlélője, Estéban, egy mór származású szolga indultak el.
Marcos testvér számos utazó beszámolóját jegyezte le Ciboláról, és maga is állította, hogy látta a híres hét várost Új-Mexikó nyugati részén: „Csupán a hágó torkából láttam a távolban hét szépséges várost, lent egy nagyon hűvös völgyben, nagyon jó földdel, ahonnan sok pára tört fel; valóban igen sok arany van benne.”
Miután Marcos de Niza jelentette felfedezéseit, újabb expedíció indult Francisco Vázquez de Coronado konkvisztádor vezetésével, hogy meghódítsa Cibolát és annak kincseit. Coronado gondosan követte a Marcos de Niza által lejegyzett útvonalat, de amikor 1540-ben a megadott helyre ért, a legendás aranyvárosok helyén csupán az őslakos pueblo indiánok kicsiny falvait és vályogból épített városkáit találta.
Vázquez de Coronado egyik tisztje és krónikása, Castañeda így írta le az egyik várost: „Apró, zsúfolt falu, mintha csak összegyűrték volna az egészet. Új-Spanyolország némely haciendái jobban festenek messziről nála. A falu mintegy kétszáz harcost számlál; a házak kicsik, három-négy emelet magasak, kevés szobával és udvarok nélkül.”
Vázquez de Coronado elindul északra
Vázquez de Coronado szörnyű pusztítást végzett a pueblo indiánok között, részben a tiguex-i háborúban ellenük vívott csaták során, részben a tőlük követelt élelem és ruházat által, ami megroppantotta a törékeny helyi gazdaságot.
Körülbelül ugyanebben az időben ért partot Hernando de Soto expedíciója Florida nyugati partján, az Apalachee vidékén található aranyat keresve. Amikor megérkeztek az apalachee-k közé, Soto spanyol katonái „az út mindkét oldalán talált minden indiánt lelándzsáztak”.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
