Caesar és a pápák küzdelme a csillagokkal: öt érdekesség a szökőévekről
2020. február 29. 11:53 Múlt-kor
A rómaiak sem számoltak tökéletesen
A római naptár maradt a keresztény Európa általános naptára is, az 1054-es nagy egyházszakadás után is mind a katolikus, mind az ortodox területeken ez maradt használatban.
A 16. századra azonban a tudósok megfigyelték, hogy az évek ismét „elcsúsztak” – Caesar és Szoszigenész számítása, miszerint a szoláris év 365,25 nap hosszú, igen közel járt a valósághoz, azonban nem volt teljesen egzakt – mintegy 11 perccel becsülte túl az év hosszát.
Ez főként azért okozott problémát, mert a húsvét eddigre eltolódott hagyományos helyéről – a tavaszi napéjegyenlőség utáni első teliholdat követő első vasárnaptól – mintegy tíz nappal.
XIII. Gergely pápa új naptár elkészítésére adott utasítást. Az új naptár megtartotta a négyévente betoldott szökőnapot, azonban kompenzálta ennek pontatlanságát azzal, hogy a 400-zal nem osztható kerek centuriális (évszázadkezdő) években kihagyja. Ennek eredményeképpen sem 1700, sem 1800, sem 1900 nem volt szökőév, 2000 azonban már az volt.
A Gergely-naptár bevezetése volt az utolsó jelentősebb módosítás a nyugati világ által használt naptárban. A szakértők megjegyzik ugyanakkor, hogy az eszerinti 365,2421 napos év is kerekítés, ami miatt idővel ismét korrekcióra lesz szükség.
Mivel azonban a Gergely-naptár jelenlegi formájában nagyjából 3030 évente téved egy teljes napot, ez nem tartozik az emberiség legsürgetőbb problémái közé.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
