Bűzös ragasztó a királyi főn, „őrült” katona az uralkodó előtt – négy kevéssé ismert katonai anekdota
2018. március 19. 10:51
Felismerés: egy csók és más semmi
A 19. században heves harcok dúltak Delhi városában. Sáhdzsahánábád lakói közt 1857-ben lázadás tört ki, és a megmozdulás gyorsan terjedt Észak-India városaiban. A társadalom szinte minden rétege Delhibe özönlött, hogy megvédje az angol betolakodóktól II. Bahádur mogul sahot, a szipojlázadás szimbolikus vezetőjét. Az egyre nagyobb létszámú tömeg összehangolt támadást indított az angolok ellen. Megöltek több parancsnokot, volt, akit ledobáltak a lázadás központjaként ismert Vörös Erőd falairól. A britek azonban szeptemberben támadást indítottak Delhi ellen, és a Kashimiri kapun behatolva a település nagy részét visszafoglalták. A sikeres ostrom után azonban továbbra is heves harcok dúltak a britek és az indiai lázadók között.
Az angolok több házba is betörtek, keresve az ellenséges erőket. Egy alkalommal Wilberforce zászlós távozásra adott parancsot az embereinek, akik egy asszonyokkal teli szobában randalíroztak. Az egyik embere azonban nem volt erre hajlandó, és ehelyett a muskétájával erősen fejbe verte az egyik nőt. Wilberforce egyszerűen nem értette, hogy mi történik. Elképedve kérdezte a katonát, hogy miért ütötte meg az asszonyt.
„Tudja uram, látott már maga nőt ilyen szép bajusszal, mint ez?” – kérdezte a brit katona, miközben felemelte az indiai hadsereg bennszülött katonájának, a szipojnak a fejét. A zászlós visszaemlékezései szerint ekkor teljesen le volt nyűgözve, és arról érdeklődött a katonától, hogy mi keltette fel a gyanúját. Embere ekkor kifejtette, hogy a parancs csak az asszonyok bántalmazását tiltotta meg, de arról szó sem volt, hogy megcsókolni ne lehetne őket. A történetet R. G. Wilberforce Az indiai lázadás egy fel nem jegyzett fejezete (An Unrecorded Chapter of the Indian Mutiny) című írásában fejtette ki.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
