Botrányhoz vezetett a világ első merterségesszív-beültetése
2016. április 4. 08:35
„Azt akarta, hogy elmondhassa magáról, ő volt az első, aki mesterséges szívet ültetett egy páciensbe” – mondta Dr. Michael E. DeBakey világhírű amerikai szívsebész egykori társáról, Dr. Denton A. Cooleyről, miután a laboratóriumából az engedélye nélkül megszerzett szerkezet segítségével végrehajtotta az első olyan műtétet, amelynek során mesterséges szívet ültettek be egy páciensbe.
Dr. Cooley a műveletet Dr. Domingo Liotta segítségével végezte el a houstoni Szent Lukács Kórházban 1969. április 4-én. A negyedkilós szerkezet a donorszív megérkezéséig, közel 65 órán keresztül volt a 47 éves páciens, Haskell Karp mellkasába beültetve. A találmány tehát teljesítette a feladatát, és kitartott addig, amíg a valódi, korábban egy 40 éves nő testében dobogó szívet beültették. A pácienst azonban az új szerv már nem tartotta sokáig életben: valamivel több mint 30 órával a műtét után életét vesztette.
A két szívsebész közötti konfliktus elsődleges forrása az volt, hogy bár a műtét eredetileg április 4-én lett volna, Dr. DeBakey elfoglaltsága miatt április 7-re halasztották a beavatkozást. Dr. Cooley azonban úgy döntött, hogy társa távollétében, beleegyezése nélkül is elvégzi az operációt.
Az Amerikai Sebészek Kollégiuma elítélte az orvosi etikettet áthágó szívsebészt, és vizsgálat is indult ellene. Dr. DeBakey többek között árulásnak, lopásnak és „egy kicsit gyerekes” lépésnek nevezte egykori társa tettét. Dr. Cooley visszautasította a vádakat, és igyekezett a páciense életének megmentésének szándékával eszközölt, kétségbeesett lépésként beállítani a tervezettnél korábban végrehajtott műtétet. 2007-ben, közel négy évtizednyi viszálykodás után az akkor már 87 éves Dr. Cooley és a 99-ik életévét betöltő Dr. DeBakey végül kibékült egymással. Amint a két szívsebész közötti évtizedes viszályt megalapozó eset is bizonyítja, a tudomány nem minden esetben a tudósok magasabb cél érdekében történő önzetlen együttműködésének terepe.