Barlangi hiéna rághatta le egy 65 ezer évvel ezelőtt élt neandervölgyi arcát
2018. február 16. 16:37
Mintegy 65 ezer évvel ezelőtt egy méretes ragadozó – néhány szakértő szerint egy barlangi hiéna – csócsálhatta meg egy minden bizonnyal elhunyt neandervölgyi arcát. A mohó húsevő a Homo sapiens unokatestvérének két fogát is lenyelte, és már a megemésztési folyamat is beindult, amikor valamiért kihányta gyomrának tartalmát, így a fogakat is, állítja egy új tanulmány.
Az ősi ragadozó felöklendezett gyomortartalmát a nyugat-franciaországi Marillac-le-Franc falu melletti marillaci régészeti helyszínen fedezték fel az 1965-1980 között folyó ásatási időszakban. Mindezidáig azonban úgy vélték a kutatók, szarvasmarha vagy szarvas két fogáról van szó, ám a mostani vizsgálatok egyértelműen bebizonyították, hogy egykoron egy neandervölgyi mosolyát díszíthette e két fog.
Sokakban felmerülhet a vád, hogy az ősi leletet négy-öt évtizeddel ezelőtt micsoda kétbalkezes kutatók vizsgálhatták meg, akik még egy szarvasmarha és egy emberszabású fogazata között sem tudnak különbséget tenni. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, ugyanis a bomlási folyamat során igencsak megváltozott a két fog alakja, ami jelentősen megnehezítette az azonosítást, magyarázta Bruno Maureille, a mostani analízist elvégző kutató.
A marillaci ásatási helyszín valóságos aranybánya az antropológusok és a régészek számára. A pleisztocén utolsó évezredeiben neandervölgyiek telepedtek le a helyszínen, a közeli barlangot pedig egyfajta vadásztáborként használták, ugyanis itt dolgozták fel a leölt állatokat, mielőtt átszállították volna egy másik helyre, ahol az otthonmaradtakkal együtt elfogyasztották a zsákmányt. A kutatók mindezidáig mintegy 17 ezer rénszarvas-, ló- és bölénycsontot fedeztek fel a helyszínen.
A vágóhídnak kinevezett barlangban azonban nem csupán állati csontokat találtak a kutatók, hanem neandervölgyiektől származó maradványokat is, amelyeken ugyanúgy a „feldolgozás” jelei látszódtak. Mindez tovább erősíti a korábbi vélekedést, miszerint a neandervölgyiek nem tudtak ellenállni a kannibalizmus csábításának.
„Nem tudjuk pontosan, mi történt, annyi bizonyos, hogy néhány neandervölgyinek a koponyája (legalábbis annak egy része) is a barlang padlóján végezte, ugyanis a barlangi hiénák bementek, és egyszerűen elfogyasztották azokat” – mondta Alan Mann, a University of Princeton antropológusa. A barlangi hiénáknak nem okozhatott problémát az emberi arc vékony csontjainak elfogyasztása, ám a fogak megemésztése már igen. Ezért kicsivel később az állat felöklendezte a szervezetének nem megfelelő anyagot, amelynek a külalakja már megváltozott, ugyanis a gyomorsav működésbe lépett.
Habár ezt 65 ezer év távlatából, mindössze egy ragadozótól származó hányadékból nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani, a kutatók meggyőződése szerint egy barlangi hiénáról van szó. Ugyanakkor nem a mai, kis méretű afrikai hiénákra kell gondolnunk, az őskori Európában jóval nagyobb termetű, akár az egy mázsás súlyt is meghaladó, másfél méteres fajaik éltek, amelyek mára kihaltak. „Abban az időben ők voltak Nyugat-Európa legveszélyesebb ragadozói, és komoly vetélytársat jelentettek az emberszabásúak számára” – tette hozzá Maureille.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
