Bár népfelkelés döntötte meg, ma mégis nosztalgia övezi Ceaușescu uralmát
2022. december 8. 09:05 Múlt-kor
Füttykoncert után menekülés
Ceaușescu széles körű személyi kultuszt épített ki, Conducatornak (Vezérnek), a Kárpátok Géniuszának neveztette magát, feleségét, Elenát miniszterelnök-helyettessé tette meg, s 400 rokonukat is magas párt- és állami tisztségekbe helyezték.
A pártfőtitkár azonban az 1980-as évek második felében tömegbázisát, külső és belső támogatását egyaránt elvesztette, hatalmát csak a Securitate, a biztonsági szolgálat rémuralma tartotta fenn.
Véreskezű diktátor és diktátorné a virágos réten
A diktátor-házaspárt népfelkelés buktatta meg. 1989. december 16-án Temesváron a lakosság megakadályozta Tőkés László ellenzéki református lelkész letartóztatását. A következő napokban ezrek tüntettek, követelve Nicolae Ceaușescu állampárti vezető lemondását. A tüntetések átterjedtek Bukarestre és az ország többi vidékére is.
A megmozdulások pár nap alatt felkeléssé duzzadtak, majd az események forradalommá szélesedtek. December 22-én ezrek gyűltek össze a fővárosban, s amikor Ceaușescu az elnöki palota erkélyéről szólni próbált, beléfojtották a szót és kifütyülték.
A diktátor ezután helikopteren elmenekült, de elfogták. Rendszere megbukott, a kormány lemondott, s a volt pártmunkás, Ion Iliescu vezetésével megalakult a Nemzeti Megmentési Front.
December 25-én – rögtönzött bíróság előtti zárt tárgyalást követően – kivégezték a Ceaușescu-házaspárt, miután felelősnek találták őket 60 ezer ember haláláért és a nemzetgazdaság tönkretételéért. Ellentétben a többi kelet-európai állammal, ahol a rendszerváltás vérontás nélkül ment vége, Romániában sokan vesztették életüket.
Médiatörténeti pillanat – a Ceaușescu-házaspár kivégzését élőben közvetítette a televízió (a kép az ítélet végrehajtása előtt néhány órával készült)
A románok többsége 31 évvel a rendszerváltás után úgy véli, hogy Nicolae Ceaușescu egykori kommunista diktátor több jót tett Romániának, mint rosszat. A CURS közvélemény-kutató intézet által még 2009-ben készített felmérés szerint a megkérdezettek 52 százaléka gondolja azt, hogy a Romániát közel negyed évszázadig vezető diktátor egyforma mértékben tett jót és rosszat az országnak.
A felmérésbe bevont személyek további 31 százaléka úgy értékeli, hogy Ceausescu nevéhez több pozitív dolog fűződik, mint rossz. A megkérdezetteknek mindössze 13 százaléka véli úgy, hogy Ceausescu több rosszat tett, mint jót.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
