Az UNESCO a Parthenón-márványok visszaszolgáltatását sürgeti
2026. május 27. 07:31
Az UNESCO illetékes bizottsága formális határozatban szólította fel az Egyesült Királyságot a Parthenón-márványok újraegyesítését célzó tárgyalások felgyorsítására. A döntés a görög diplomácia jelentős sikere, amely a széles körű nemzetközi támogatás mellett rávilágít a brit érvelés egyik alappillérének, az eltávolítást jóváhagyó oszmán engedélynek a történelmi megalapozatlanságára is.
A kulturális javak származási országokba történő visszaszolgáltatását szorgalmazó kormányközi bizottság (ICPRCP) 25. ülésszakának május 22-i záródokumentuma az 1984 óta tartó diplomáciai folyamat újabb fontos állomása. A görög kulturális minisztérium delegációja az ülésen részletes történeti dokumentációval támasztotta alá, hogy a szobrok eltávolítása illegálisan és erőszakosan történt, ami helyrehozhatatlan károkat okozott Pheidiasz ókori mesterműveiben.
Athén képviselői felhívták a figyelmet a brit kormány közelmúltbeli jogi manőverére is: a törvényhozás megkerülésével London a 2022-es jótékonysági törvény alól tizenhat nemzeti intézményt, köztük a British Museumot is mentesítette. Ezek a rendelkezések egyébként lehetővé tennék a múzeumok számára, hogy morális alapon visszaszolgáltassanak műtárgyakat a származási országoknak.
A brit delegáció az ülésen továbbra is a szobrok törvényes megszerzésére és a hazatelepítést tiltó belső jogi szabályozásra hivatkozott, kiemelve a londoni intézmény magas látogatottságát. A görög álláspontot ugyanakkor a tagállamok túlnyomó többsége támogatta. Az ülés legjelentősebb diplomáciai és történettudományi fordulatát a megfigyelőként jelen lévő török küldöttség felszólalása jelentette.
Törökország hivatalosan is megerősítette, hogy az egykori birodalmi levéltárakban semmilyen oszmán dokumentum vagy szultáni rendelet nem létezik, amely legitimálta volna a műkincsek elszállítását. A török delegáció nyomatékosan felszólította Londont, hogy a jövőben ne hivatkozzon nemzetközi fórumokon erre a történetileg bizonyíthatatlan engedélyre.
A Parthenón-márványok ügye a globális örökségvédelem egyik legrégebbi és legszimbolikusabb vitája. Thomas Bruce, Elgin hetedik grófja, a Brit Birodalom oszmán udvarba akkreditált nagykövete 1801 és 1812 között távolíttatta el az athéni Akropolisz épületegyüttesének domborműveit és szobrait, amelyeket 1816-ban vásárolt meg a brit állam. A Kr. e. 5. században alkotott, a klasszikus görög művészet csúcspontját jelentő márványok mintegy fele jelenleg is a londoni British Museumban található.
Görögország évtizedek óta követeli a teljes leletegyüttes újraegyesítését a 2009-ben megnyílt, korszerű athéni Akropolisz Múzeumban, hangsúlyozva, hogy a műkincsek a görög kulturális identitás elválaszthatatlan részét képezik.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
