Az orvosi és vallási kiskapukat is kreatívan használták ki az amerikaiak a szesztilalom idején
2021. november 12. 09:11 Múlt-kor
„Életmentő” misebor
De hogyan juthatott alkoholhoz ekkoriban egy átlag amerikai? Sokan előre gondolkodtak: a törvény életbelépése előtt hatalmas készleteket vásároltak fel, és pincéikben tároltak, ami hivatalosan nem jelentett törvényszegést.
A tehetősebbek gyakran úgy megtöltötték raktáraikat, hogy onnan nem csupán saját fogyasztásra került elő az alkohol.
Emellett a szövetségi törvényt kikerülő egyik kiskaput a gyógyszeres kezelés jelentette, ugyanis hivatalosan rák, emésztési zavar, valamint depresszió esetén a betegek receptre whiskyhez juthattak.
Mindössze három dollárba került a papír, amely feljogosította a pácienst, hogy tíznaponta egy-egy pintet kapjon. Ezen az úton több mint 900 000 gallon szesz jutott el a „betegekhez”. Az amerikai orvosok 1921 és 1930 között becslések szerint csak ezzel mintegy 40 millió dollárt kerestek.
Egy másik törvényrészlet lehetővé tette, hogy vallási célra bizonyos egyházi személyek bort szerezhessenek be. El lehet képzelni, mennyi visszaélés történt a törvénymódosítás „félreértelmezése”, valamint a törvényt betartatni igyekvők csekély száma miatt.
Ezekben az években meglepően sok pap, valamint rabbi jelent meg az elosztó központokban.
Egy újabb törvényi kiskaput kihasználva a nyugati partvidék szőlőiből sokan állítottak elő bort. Ennek tudható be, hogy Kalifornia megművelt szőlőültetvényeinek területe mintegy 700 százalékkal növekedett az alkoholtilalom első öt éve során.