Az ólomtartalmú gyógyszerektől a húsból készült végbélkúpig: 15 borzalmas gyógymód a 18. századból

2020. február 4. 16:39 Múlt-kor

„Fehér ólmos pakolás”

Az úgynevezett „fehér ólmot” (a cerusszit nevű, a természetben előforduló kristályból kinyerhető ólomkarbonát) évszázadokon át csodaszernek tekintették mind az orvoslásban, mind a kozmetikában.

A nők hátára kenték a vetélés megakadályozására, de nőknél és férfiaknál egyaránt ezt tekintették a hasmenés ellenszerének is. Sokan hitték, hogy a hasra kenve étvágyat gerjeszt, illetve gyógyítja a görvélykórt, azaz a nyirokmirigyek bakteriális fertőzés okozta duzzanatát.

Ezeken túl egyéb gyulladások és horzsolások, valamint fertőzések kezelésére, továbbá bármilyen, a hátsó fertállyal kapcsolatos panasz enyhítésére is alkalmasnak vélték. Elkészítését követően a „fehér ólmot” 20 évig felhasználhatónak tartották.

Tény, hogy a szer érösszehúzó, ezáltal vérzéscsökkentő hatású, így csökkenti a vérerek és a pórusok gyulladását is. Halálosan mérgező volta vagy nem volt ismert, vagy nem volt elsődleges szempont a 18. század elején.

Az ólommérgezés általános tünetei – a rossz egészség, rövid élettartam, magzati rendellenességek és nagyfokú gyermekhalandóság – eleve a korabeli élet velejárói voltak, így korántsem biztos, hogy vissza tudták vezetni az ólommérgezéses eseteket a valódi okra.

1. „A veszett kutya harapására”
2. „Az arc fekete férgeinek megölésére”
3. „Fehér ólmos pakolás”
4. „Kellemes tisztítás”
5. „Gyógyír a mellben kialakult rákra”
6. „A vérzés elállítására”
7. „Jóféle gyomorcseppek, melyek a hasfájást is nyugtatják”
8. „A kólikára”
9. „Szélütésre”
10. „Eskór”
11. „Gyermekek vonaglásos rohamaira”
12. „A szemben lévő foltra”
13. „A felesleges szőr eltávolításához”
14. „A fejfájásra”
15. „A hátsó fertály kicsiny fehér férgeire”