Az indiánok fogadhatták maguk közé Amerika „eltűnt” első angol telepeseit
2020. augusztus 25. 17:59 Múlt-kor
Több leírás is akadt
Az ásatások mellett Dawson különféle levéltárakban is kutatott esetleges nyomok után, amelyek Roanoke lakosainak sorsára utalhatnak. A később (1607-ben) alapított Jamestown kolónia iratanyagában több olyan feljegyzésre is bukkant, amely kész tényként kezelte, hogy néhány évtizeddel korábban a roanoke-iak elvegyültek az indiánokkal, és a kevert családok nemzedékekkel később is számon tartották származásukat.
Ez azonban nem minden, amit Dawson talált. A 17. század végén, mintegy száz évvel a telepesek eltűnését követően egy John Lawson nevű angol felfedező a térségben járva nagy meglepetésére kék szemű indiánokkal találkozott, akik beszámolója szerint „tudtak könyvből beszélni”.
Végül ott van maga John White naplója is, amelyben a Roanoke-on talált feliratról azt írta: „Nagy volt az örömöm, hogy nyomát találtam annak, hogy Croatoannál vannak, ahol Manteo is született.”
A White által említett Manteo a croatan törzs egyik vezetője volt, aki még 1584-ben az első angol felderítőkkel kötött barátságot, és meg is keresztelkedett. Két alkalommal, 1584-ben és 1585-ben is járt Angliában, 1587-től pedig a roanoke-i kolónia egyik fő pártfogója és segítője volt.
„Sohasem tűntek el” – mondta a telepesekre utalva Dawson. „Ez kitaláció. A rejtélynek vége.”
A Hatterason feltárt, kevert leletanyaggal szolgáló régészeti helyszín Dawson és társai szerint a Roanoke-ot sújtó kataklizma – bármi is volt az eredetileg – túlélőinek tábora lehetett, amelynek lakói lassan egybeolvadtak a barátságos croatan törzs tagjaival.
A föld alól előkerült tárgyak mellett más nyomok is a két kultúra együttélésére utalnak: az indiánok süllyesztett tűzhelyeitől – amelyek egy-egy lakóház középpontját jelölik – mindössze 10-20 méter távolságra európai stílusú cölöpök helyeit találták meg, amelyek az angolok házainak alapjaiként szolgálhattak. „Az indán faluban éltek, hosszúházakkal körülvéve” – mondta el Dawson.
Az egykori településen egy palatáblára és a hozzá való ólom „ceruzára” is bukkantak a régészek, akik szerint a tábla akár White tulajdonát is képezhette. A táblába karcolt kép egy indián férfit hátba lövő angolt ábrázol, ami az írott forrásokkal is alátámasztható, megtörtént esetre utal.
Winginát, a croatanokkal ellenséges secotan törzs főnökét 1586-ban kétszer hátba lőtte az egyik telepes – mondta el Dawson. Ez vélhetően azt követően történt, hogy a secotanok rátámadtak az ellenségeikkel barátkozó angolokra.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
