Az eső istennőivé váltak a nővérek, akik Vietnám első szabadságharcát vezették
2021. június 3. 12:59 Múlt-kor
Rövid életű függetlenség
A győzelmet követően Trưng Trắc-ot az új ország uralkodójává kiáltották ki, és húgával közösen kormányzott. Mintegy két éven keresztül gyakorlatilag háborítatlanul uralkodtak a mai Vietnám északi térségében.
A fellélegzés azonban nem tartott sokáig: Kr. u. 42-ben a Han uralkodó, Kuang Vu-ti ellencsapást rendelt el a függetlenedő déli tartományokkal szemben, és hatalmas sereget küldött a térség pacifikálására. A Trưng nővérek nem voltak felkészülve egy ekkora invázióra, és támogatóik hamar elpártoltak tőlük.
A végső ütközet, amelyben a nővérek a különféle beszámolók szerint vagy elestek, vagy öngyilkosságot követtek el, a mai főváros, Hanoi közelében zajlott Kr. u. 43-ban. A kínai források megint más történetet mesélnek: ezek szerint a két nőt elfogták, majd kivégezték.
A nővérek körül haláluk után hamar legendák alakultak ki, és évszázadokon keresztül állandó inspirációt jelentettek a vietnámi nemzeti költészet és irodalom számára. A róluk szóló művek rendszerint kiemelik, hogy amikor nem volt egyetlen férfi sem, aki a függetlenségi mozgalom élére mert volna állni, ők vállalták a feladatot, és győzedelemre vezették azt.
Az évszázadok során számos buddhista templomot és szentélyt is emeltek a Trưng nővérek tiszteletére. A középkor folyamán, a 11. századtól a nővérek kultusza bővült, és az esőért felelős túlvilági alakokként is kezdték tisztelni őket – szárazság idején tőlük várták a megváltást a földművesek.
A 20. században a gyarmatosító franciák, majd a kettéosztott ország déli, nyugatpárti kormánya oldalán beavatkozó amerikaiak ellen harcoló gerillamozgalom számára is eszmei példaképként szolgált a Trưng nővérek története.
Napjainkban minden év elején egy, a holdnaptár szerint vándorló ünnepnapon emlékeznek meg róluk felvonulásokkal, és Vietnám számos városában áll köztéri szobruk. Ezek jellemzően harci elefánton ülve ábrázolják őket.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
