Az Enigma feltörése után sem állhatták minden német lépés útját a britek
2022. október 14. 08:57 Múlt-kor
Az Enigma feltörése
Még az 1930-as évek elején azonban három lengyel matematikus – Henryk Zygalski, Jerzy Różycki és Marian Rejewski puszta elméleti számítások alapján megfejtette az Enigma alapvető működését a német fenyegetéstől már ekkor óvakodó lengyel haderő számára.
Ez lehetővé tette, hogy a lengyelek replika példányokat készítsenek, amelyekből egyet-egyet a briteknek és a franciáknak is adtak a két szövetséges ország képviselőinek 1939 júliusi hivatalos varsói látogatásán. Mindhárom országnak érdekében állt a német üzenetek feltörésének stabil módjára minél előbb rájönni.
A buckinghamshire-i Bletchley Park 1926-ban
A brit Kormányzati Kód- és Rejtjeliskola (Government Code and Cipher School, GCCS) – az első világháborúban az Admiralitás égisze alatt működő „40-es szoba” utóda – 1939 augusztusában elköltözött Londonból a buckinghamshire-i Bletchley Park nevű birtokra.
Eddig a pontig a lengyelek álltak az élen a hírszerzési háborúban, azonban a szeptemberi német invázió kezdetekor a németek elkezdték az előírt módon naponta változtatni az Enigmák „alapbeállítását”, ezáltal a lengyeleknek sosem volt idejük az aktuális kód feltörésére. Az Enigmát újra fel kellett törni, ezúttal sokkal alaposabban.
Kódfejtők lázas munkában a 6-os épületben
A GCCS munkája a Bletchley Parkban kriptoanalitikai kihívások sorozatát jelentette a mindig újrainduló szűkös időkorlát miatt. Habár a híres Alan Turing alkotta „Bombe” – egy kezdetleges számítógép – is rendelkezésre állt, valamint a többszáz kódfejtő mellett matematikusokat, sakkmestereket és egyéb géniuszokat is bevontak a munkába, az eredményes megfejtések többsége továbbra is a német kezelők lustasága, nemtörődömsége vagy más hibái nyomán jött létre.
A napi csatát sosem lehetett teljesen megnyerni, 1944-re azonban már eljutottak oda a brit kódfejtők, hogy naponta 4000 német üzenetet dekódoltak.