Az eddig ismert legapróbb emberszabású fogaira bukkantak

2018. november 9. 16:42 MTI

A valaha talált legapróbb majomfajról lehet szó, egyedei alig 3,5 kilogrammot nyomtak. A Tugen-hegy 12,5 millió éves ásatási területe fontos információkkal szolgál az emberszabású majomfajok sokszínűségében a miocén földtörténeti korszakban bekövetkezett hanyatlásról. A szakértők eredményeikről a Journal of Human Evolutions című tudományos lap decemberi számában számolnak be.

Az őrlőfogakat a Tugen-hegy és a Baringo-tó mentén három különböző helyszínen találta Rossie és munkatársa, az azóta elhunyt Andrew Hill 2004-ben. Rossie szerint a fosszilizálódott őrlőfogak, amelyek jelenleg a Nairobiban lévő Kenyai Nemzeti Múzeumban találhatók, a levéllel táplálkozás bizonyítékai, ami arra utal, hogy ezek az emberszabású majmok a korai karcsúmajomfélék (Colobinae) konkurenciái voltak a táplálékfogyasztást tekintve - írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A kutató úgy véli, hogy az apró emberszabású majom a korai miocén földtörténeti korszakban elterjedt apró emberszabásúak legtovább életben maradt tagja.

A miocén földtörténeti korszak elején csak néhány majomfaj létezett, miközben az emberszabásúak jóval többen voltak, a fajok egyedei 4 és 50 kilogramm közötti voltak. Ma ugyanakkor csak alig maroknyi emberszabású faj maradt. A paleontológusok évtizedek óta keresik annak okát, mi vezetett az emberszabásúak sokszínűségének csökkenéséhez és mi okozta a majmok diverzitásának növekedését. Sokak szerint a két csoport közötti közvetlen verseny vezetett ehhez.

„Az egyik dolog, ami erre utal, az az, hogy néhány emberszabású éppen akkor kezdett átállni a levéllel való táplálkozásra, amikor a majmok is különösen hatékonyan kezdtek ehhez alkalmazkodni. Ilyen körülmények között nem vagyok meglepődve azon, hogy ez az utolsó ilyen apró majom. Korábban ezen a területen megtaláltuk a legkorábbi ismert karcsúmajmot, most pedig itt az emberszabású, mely úgy tűnik, közvetlen versenyben volt vele az élelemért” - fogalmazott Rossie.