Az amerikainál is szigorúbb volt az 1919-es magyar szesztilalom
2016. március 23. 12:56 Múlt-kor
Élet a szesztilalom alatt
A rendelkezést követően a szeszkészleteket az állam köztulajdonba vette (sok más ingó- és ingatlanvagyon államosításával együtt). Ez nem egyszer oly módon történt, hogy a gazdáknak, vagy adott esetben a boroshordókat birtoklóknak kezelésében hagyták az árut azzal a megkötéssel, hogy azok jegyzékét kötelesek voltak a Földmívelésügyi Népbiztosságnak elküldeni.
Az alkoholellenes mozgalmak az általános egészségi állapotok javulását, a katonai fegyelem növekedését és a bűncselekmények számának csökkenését várták a rendelettől. Ilyen tekintetben átfogó adatelemzéssel még tartozik a történettudomány, de a szocialista időszak szakirodalma hangsúlyozta, hogy a bűntettek száma lecsökkent a szesztilalom hatására, bár kénytelen-kelletlen hozzátéve, hogy a szesztilalom, mint rendelkezés csak bővítette az elkövethető bűncselekmények számát. Az újságok sokszor beszámoltak egy-egy ítéletről, amelyet a II. sz. kormányzótanácsi rendelet alapján hoztak, legtöbbször fogház- és pénzbüntetés formájában.
Ezzel párhuzamosan heves alkoholellenes kampány kezdődött. A szeszfogyasztást a művészi plakátok és pamfletek igyekeztek a régi, „úri világ” rákfenéjének beállítani, ami a társadalom legalsó rétegéig betegítette meg az embereket. A propagandamunka irányítására a Forradalmi Kormányzótanács létrehozta az Alkoholellenes Tanácsot, amely orvosokkal és alkoholellenes egyletekkel kezdte meg a munkavégzést. Az intézmény szervezetileg a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság alá tartozott, így felügyeletét Bokányi Dezső (ő kiáltotta ki 1918. november 16-án az Országház lépcsőjéről a köztársaságot) és helyettesei: Friedler Rezső, majd Guth Antal látták el.
Italozó férfiak 1908-ban - az úri világ rákfenéje (Fortepan / Fortepan)
Egészségügyi kiállítások nyíltak és sorra jelentek meg az ismeretterjesztő füzetek az alkohol és az alkoholizmus negatív hatásairól a szervezetre és az emberi kapcsolatokra stb. „Proletártestvérem! Nem igaz az, hogy a pálinka melegít és erőt ad … Nem igaz, hogy a bor ártalmatlan, kedvderítő, erősítő ital… Nem igaz, hogy a sör táplál! Csak elvonja a gyártáshoz szükséges tápláló anyagokat és élelmiszereket! A szesztilalom a proletariátus haszna!” – szólt az egyik plakát.
Az egyik – még a XIX. században született, de a tanácskormány által propagált – alkoholellenes pamflet amerikai példával írta le, mekkora károkat okoz a nemzeti jövedelemben és a társadalomban az alkoholfogyasztáshoz köthető emberölések, dologházba kerülések, öngyilkosságok, tűzvészek, özveggyé válások esetei. „Nagyon jelentékeny – talán egy tized – része a müvelt emberiségnek azon fárad és izzad évről-évre, napról-napra lankadatlan munkával, hogy e mérget előállítsák és másokkal együtt elfogyasszák, hogy munkaerejüket megsemmisítsék...” – folytatta az értekezést az irat.
Szamuely Tibor beszédet mond 1919-ben
A rendelkezést még a Tanácsköztársaság vezetői sem tartották be maradéktalanul. A Lenin-fiúk vezére, Szamuely (Samuel) Tibor például szigorúan betartatta a szesztilalmat a parancsnoksága alá tartozókkal, de amikor katonai szerelvényeik Cserny József vezetése alatt gördültek ki, már mulatozásra is jutott idő.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
