Az alvilágot idéző leszámolások közepette ért véget a Perzsa Birodalom fénykora
2022. szeptember 4. 08:40 Múlt-kor
A három kontinensre kiterjedő birodalom
Kürosz halála után fia, Kambüszész folytatta a hódításokat, és megtámadta Egyiptomot. Kr. e. 525-ben Péluszionnál legyőzte a frissen trónra lépett egyiptomi uralkodó seregét, és magát koronáztatta meg Egyiptom uralkodójává. Mind a görög, mind pedig az egyiptomi források meglehetősen sötét képet őriztek meg róla, de a perzsa feliratok sem különbek.
Perzsa íjász egy 4. századi feketealakos görög kerámián
Hol elmebajosnak, hol mértéktelen nagyivónak tartották, de fontos megemlíteni azt a tényt, hogy ezeknek a forrásoknak jó oka volt arra, hogy valótlanságokat állítsanak Kambüszészről. Az egyiptomiak szemében a legnagyobb bűne az volt, hogy megölette a szent Ápisz bikát, és megpróbálta megtörni a papság hatalmát.
Az egyiptomi hódítást követő hadjáratai nem voltak sikeresek, núbiai hadjárata kudarcba fulladt, egy másik seregét pedig Hérodotosz szerint maga alá temette a Szahara homokja. A bukásának körülményei a mai napig meglehetősen gyanúsak. Dareiosz felirata szerint öngyilkos lett, Hérodotosz viszont azt írta, hogy lovaglás közben saját kardja sebesítette meg halálosan az uralkodót. Bárhogyan is történt, egyik hadvezére, Dareiosz úrrá lett a birodalom keleti felében kitört lázadáson, és – kis közjáték után – megszerezte a perzsa trónt.
Xerxész és a trónján ülő Nagy Dareiosz egy Kr. e. 515 körül készült reliefen a perszepoliszi kincstárban
Dareiosz tehetséges uralkodónak bizonyult. Úrrá lett a káoszon, és feleségül vette Kürosz összes nőnemű leszármazottját, hogy ezzel is erősítse trónigényét, hiszen hiába származott a perzsa királyi dinasztiából, csak oldalági rokon volt. Hódításai során a birodalmát kiterjesztette Európára is, átkelt a Boszporuszon, és elfoglalta Trákiát. Kísérletet tett a Fekete-tenger mellett élő szkíták leigázására is, ám azok nem vállaltak ellene nyílt ütközetet, és a felperzselt föld taktikáját alkalmazva végül visszavonulásra kényszerítették az uralkodót.
Kr. e. 499-ben fellázadtak a kis-ázsiai görög városállamok, akik felégették Szardeiszt is, majd körülbelül hat évig ellenálltak a perzsa uralomnak. Mivel a lázadás mögött a görög városállamokat sejtették, ezért Dareiosz Kr. e. 492-ben, és Kr. e. 490-ben is hadjáratot indított ellenük. Előbbinek egy vihar vetett véget, utóbbinak pedig a marathóni csata.
Jelenet a marathóni csatából egy újkori illusztráción
A görögök meghódításával I. Xerxész is hiába próbálkozott: bár elfoglalta Athént, és legyőzte a spártaiakat Thermopülainál, a szalamiszi csata a perzsák vereségével ért véget. A görög-perzsa háborúk menete innentől kezdve megfordult, a hadszíntér Kis-Ázsiába, valamint a tengerekre tevődött át, és a görögök megnyerték a háborút.