Átok, igézet, szerencsétlenség: misztikus erővel bír a „gonosz szeme”
2018. március 23. 17:39 Jeki Gabriella
Kék amulettet kaptak az átokra leginkább fogékony újszülöttek
A gonosz szemmel kapcsolatban azonban nem a puszta fennmaradásának évezredes bizonyítéka a a legcsodálatosabb, hanem annak a ténye, hogy a használata igencsak kevéssé változott meg a történelem folyamán. A sötétkék alapon világos szem ma is megjelenik a repülőgépek oldalára festve ugyanúgy, mint egykor az egyiptomiak és az etruszkok hajóin, hogy így biztosítsák a biztonságos haladásukat.
Görögországban járva megtaláljuk az éttermek falain, a szuvenír boltokban és felbukkan a legtöbb háztartásban is. A görögök a kék színt ugyanis alapvetően védelmezőnek tartják: az ilyen árnyalatú kövek így a szem-amuletthez hasonló szerepet tölthetnek be náluk, akárcsak az autóban, hajóban vagy a ház falára fellógatott fokhagyma. Törökországban az újszülött csecsemők nyakába is egy kék amulettet tesznek, ugyanis széles körben elterjedt még ma is az a meggyőződés, hogy ők a leginkább fogékonyak az esetleges átokra.
A gonosz szeme azonban a modern világgal együtt alakult át, jelentése és történelme módosulhat. Néhány jelenlegi értelmezés már a kulturális különbségekből adódik, így került a judaizmusba vagy épp az iszlámba.
„Noha a szimbólumnak képesnek kell lennie kulturális, földrajzi vagy vallási szempontból átlépni a határokat, érdemes megfigyelni a jelentését bizsuk vagy divatkifejezésen túl is” – hangsúlyozza a művészettörténelem professzor. – „A gonosz szemének szimbóluma már a civilizáció kezdeteiből származik, amely visszatükrözi az emberiség legtartósabb és legmélyebb hitvilágát. A megfelelő tudás nélkül az ilyen amulett viselése nemcsak hatástalanná teszi a védőképességét, hanem még erőteljesebb átkot is generálhat. Persze csak akkor, ha ezt hisszük.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
