Arany, tűz és akasztófa: mennyire voltak hatásosak a karanténok a történelem során?
2020. február 6. 18:33
Nagyobb kár, mint haszon?
A karanténok hatékonyságára vonatkozóan túlságosan korlátozott mértékű és ritkás az eddig elkészült kutatás, és túlságosan sok egyéb tényező játszik közre, amelyek nehezen kiolvashatók a történelmi feljegyzésekből.
Míg azonban a veszélyes kórokozók patológiáját és terjedését illetően az elmúlt évszázadokhoz képest sokkalta több tudás áll napjainkban rendelkezésre, néhány alapvető következtetés igenis levonható.
Példának okáért nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy egy egészséges populáció egy fertőzöttel való együttes elszigetelése több kárt okoz, mint amennyi haszonnal jár, különösen, ha számításba kerül az élelemhez, vízhez és orvosi kezeléshez való hozzáférés.
Ahhoz, hogy a karantén sikeres legyen, a tökéletes betartására és a betegség tünetmentes terjedésére van szükség. Az ebolajárvány esetében az előbbi eleve nem volt reális, az utóbbi pedig nem állt fenn.
Ennél könnyebben lekövethetők annak gazdasági és társadalmi következményei, ha nagyszámú embert a közegészség érdekében elszigetelnek. A tömeges karantén óhatatlanul a bizalmatlanság melegágya, és a történelem során mindig lehetséges volt visszaélni vele.
E meglátásokat erősíti, amikor látszólag egészséges embereket vesz célba vagy stigmatizál, különösen, ha azok eleve a periférián, vagy gazdaságilag hátrányos helyzetben élnek.
A közjó meghatározásának bonyolult egyenletét tovább komplikálja az a tapasztalat, hogy a karantént időről időre kézenfekvő rendfenntartási, illetve politikai eszközként vetik be.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
