Múlt-kor.hu

Arábiai Lawrence tragikus motorbalesete vezetett a bukósisakok kötelezővé tételéhez

Arábiai Lawrence tragikus motorbalesete vezetett a bukósisakok kötelezővé tételéhez

2021. június 14. 17:55 Múlt-kor

Thomas Edward Lawrence, vagy más néven Arábiai Lawrence nevét alighanem már mindenki hallotta. Az arab nemzeti mozgalom hőseként számos kalandot élt át, különösen az első világháborúban, volt régész, hírszerző és katona, és már életében akkora hírnévnek örvendett, hogy rejtőzködnie kellett a túlzott érdeklődés elől. A sebesség iránti szenvedélyének is gyakran hódolt, a halálát is egy motorbalesetnek köszönhette. Azt azonban kevesen tudják, hogy ez a tragikus eset vezetett el a ma már alapfelszerelésnek számító bukósisakok kötelezővé tételéhez.

A kalandvágyó példakép

Arábiai Lawrence 1888-ban látta meg a napvilágot, törvénytelen gyermekként. Az apja egy angol nemes, Sir Thomas Chapman, anyja pedig Sarah Junner, a gyermekeinek a nevelője volt. Régészként és építészként végzett, majd a háború előtt a Közel-Keleten régészeti expedíciókon vett részt, amelyeken lehetősége nyílt elsajátítani az arab nyelvet.

Miután kirobbant az első világháború, önként jelentkezett a brit hadseregbe. A gallipoli partraszállás kudarca után a britek elkezdték támogatni az Oszmán Birodalom területén élő arabok nemzeti mozgalmait, amelyek sikerrel vették fel a harcot az oszmán hadsereggel szemben.

Az arab felkelés sikere eleinte elsősorban a gerilla harcmodornak volt köszönhető, a harcok azonban később kiterjedtebbé váltak. Az Arab-félszigeten folyó csatározások kimerítették az Oszmán Birodalmat, és Fejszál emír, az arab harcosok vezetője, Huszein mekkai serif fia sikeresen foglalta el Medinát, Lawrence pedig a britek összekötőjeként dolgozott mellette.

Emellett azonban Lawrence aktívan harcolt is, egy alkalommal, 1917-ben, török fogságba is esett. (A fogsága nem volt könnyű, mivel a helyi bég katonái alaposan megverték, majd szexuálisan bántalmazták. Néhány szerző ezzel magyarázza Lawrence feltételezett aszexualitását, míg mások ettől függetlenül látens homoszexualitása mellett érvelnek).

A törekvéseit siker koronázta, Fejszál 1918 októberében elfoglalta a szíriai Damaszkuszt is. A nagyhatalmak azonban végül úgy döntöttek, hogy szükségtelen egy önálló arab állam megteremtése, úgyhogy a franciák hamarosan kiebrudalták Fejszált Szíria fővárosából. Később a britek – mintegy kárpótlásul – őt tették meg Irak első királyának.

Lawrence a háborút lezáró békekonferencián Fejszál delegációjának tagjaként az önálló, egységes arab állam létrehozása mellett érvelt, hasztalanul. Ezt követően hazatért, és Winston Churchill mellett dolgozott tanácsadóként a Gyarmatügyi Minisztériumban. Később álnéven szolgált a Királyi Légierő (RAF) kötelékében, de 1923 februárjában lelepleződött, és csak 1925-ben térhetett vissza. 1926-1928 között két évet töltött Brit Indiában, majd vissza kellett térnie, mert kémkedés gyanújába keveredett. 1935-ig szolgált a RAF kötelékében.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Arábiai Lawrence tragikus motorbalesete vezetett a bukósisakok kötelezővé tételéhez

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra