Múlt-kor.hu

Anne Frank naplója gyökeresen megváltoztatta túlélő családtagjai életét

Anne Frank naplója gyökeresen megváltoztatta túlélő családtagjai életét

2019. június 12. 11:53 MTI

„Annét egy vidám, eleven kislányként ismertem, mígnem elolvastam a könyvet, amelynek mélysége egyszerűen hihetetlen” – jelentette ki a 90 évvel ezelőtt született, tífuszban meghalt kislány, Anne Frank apai ágú unokatestvére, Bernhard Elias egy vele 2009-ben, a Die Welt által készített interjúban.

1929. június 12-én született Frankfurtban Anne Frank, akinek naplóját több mint hetven nyelvre lefordították és több mint 30 millió példányban jelentették meg. Az évforduló alkalmából Anne Frank apai ágú unokatestvérével, a 2015-ben elhunyt Bernhard Eliasszal még 2009-ben készített interjút a Die Welt.

Elias szintén Frankfurtban született, 1925-ben. A család 1931-ben Svájcba települt át, s ott élte túl a nemzetiszocializmust. Anne naplójában Bernd néven többször tett említést róla. 1996 óta ő volt a naplóval kapcsolatos szerzői jogokat igazgató baseli Anne Frank Alapítvány elnöke is.

Az interjúban elmondta, hogy unokatestvérével röviddel a háború kitörése előtt találkozott utoljára. „Anne nem volt csodagyerek, hanem egy okos, kedves, vidám és fantáziadús kislány, akinek számtalan ötlete volt arra, hogy mit játsszunk” – emlékezett Bernhard Elias, aki szerint az akkor kilenc éves kislány szinte „megőrült” a színházért.

„Akkoriban egyszerűen csak a kis unokatestvérem volt, akit nagyon szerettem. De azáltal, hogy ő volt Anne Frank, a háború után döntően befolyásolta életem alakulását, egészen a mai napig” – mondta el Elias, szomorúan téve hozzá, hogy Annéval ellentétben ő elvégezhette a színi főiskolát.

Unokatestvérével kapcsolatban eddig több ezer interjút adott, s neki köszönheti, hogy beutazta az egész világot. Anne szerte a világon ismert, az Egyesült Államokbtól kezdve egészen Japánig: a távol-keleti szigetországban szinte szentnek tartják őt.

Egy rózsafajtát is elneveztek róla, s azóta szerte az országban minden iskolában – a béke jeleként – elültetik az „Anne Frank rózsát”. Több japán városban szobrot emeltek emlékére, Fukujamában pedig holokausztmúzeumot hoztak létre, amely szinte kizárólag Anne és apja, Otto Frank életével foglalkozik – mondta el Bernhard Elias, aki szerint a japánok talán ezzel is feledtetni akarják háborús múltjukat.

És hogy mit érzett akkor, amikor ő maga első ízben olvasta el unokatestvére – a háború éveiben írt – naplóját? Ezzel kapcsolatban Anne apját, a háborút a családból egyedül túlélő és a naplót 1947-ben kiadó Otto Frankot idézte, aki annak idején kijelentette: „Nem ismertem a lányomat mindaddig, míg a naplót el nem olvastam”.

„Ugyanezt éreztem én is. Annét egy vidám, eleven kislányként ismertem, mígnem elolvastam a könyvet, amelynek mélysége egyszerűen hihetetlen” – jelentette ki Elias. A kérdésre, hogy a napló melyik mondata ragadta meg leginkább, Anne Franktól azt idézte, hogy „egyszer talán ismét emberek leszünk és nemcsak zsidók”.

Anne Frank naplója gyökeresen megváltoztatta túlélő családtagjai életét

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. ősz: Forró magyar őszök

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra