Angliából tér vissza Üzbegisztánba a 2014-ben ellopott iszlám műkincs

2017. július 19. 09:24 MTI

A nagyméretű - mintegy fél méter magas - díszesen írott, kékmázas csempe az ősi Selyemút mentén fekvő, 13. századi Sasmai Ajub mauzóleum homlokzatát díszítette. 2014-ben tűnt el, amikor tolvajok kiemelték a díszes csempét, helyén egy hatalmas űrt hagyva. A helyi hatóságok attól tartottak, hogy végleg eltűnt, ám a közelmúltban felbukkant az angol műtárgypiacon, egy londoni galériában kínálták eladásra.

A lopást az üzbég hatóságok hivatalosan nem jelentették, de egy oxfordi tudós, aki a közelmúltban Üzbegisztánban járt, észrevette a mayfairi galéria katalógusában az iszlám műkincset. A galéria tulajdonosa, Simon Ray, aki jóhiszeműen vásárolta meg a műtárgyat, azonnal kapcsolatba lépett a Britsh Museum szakembereivel. Az intézmény a héten fogja átadni hivatalosan a műkincset Üzbegisztán londoni nagykövetségének.

Az 52,5 centiméterszer 30,5 centiméteres csempe John Simpson, a British Museum kurátora szerint "múzeumi minőségű darab". Egyike a közép-ázsiai vallási emlékművek legkiválóbb, legszebb, legnagyobb és legkorábbi mázas csempe feliratának - magyarázta a The Guardian brit napilapnak. A több tízezer font értékű műkincset James Allan professzor, az oxfordi Ashmolean Museum keleti művészeti részlegének egykori vezetője azonosította.

A Buharához közel fekvő mauzóleumot, amely az UNESCO világörökség része, Ajub prófétának - a kereszténységben Jóbnak - szentelték. A korán Ajubot mártírként és prófétaként tartja számon, akit vízzel jutalmaztak meg bőrbajai enyhítésére, és akire a helyi közép-ázsiai folklórban a selyemhernyó-tenyésztés patrónusaként és gyógyítóként tekintettek. A mauzóleum középpontjában álló kútnak gyógyító erőt tulajdonítanak - mondta Simpson.

A csempe a mauzóleum homlokzatán lévő felirat utolsó darabja. "A próféta - béke legyen vele - azt mondta: megtiltottam nektek, hogy a sírokhoz zarándokoljatok. Most tegyetek zarándokutat. Ezt az emlékművet az ötszáz-hatszázadik évben (1200-1300) emelték." A felirat az iszlámon belüli egyik fontos feszültséget illusztrálja, azt, hogy a szent helyek felkeresését a bálványimádás egy formájának tartották, és tiltott volt a társadalomban - magyarázta a kurátor.