Amit a rendszer nem engedett versben, azt elmondta a mesékben: a legendás Csukás István
2021. április 2. 11:07 Múlt-kor
Versből a mesébe
Kormos István, a Móra Könyvkiadó szerkesztője terelte az 1960-as években Csukást a mesék felé, amire későbbi interjúiban hálával emlékezett vissza. Ekkortól verseskötetei mellett sorra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi. Csukás a gyerekirodalmat a felnőttirodalommal egyenrangúnak tekintette, ahogy mondta, „a jó mese olyan, mint a jó vers, kicsit elemelkedik a földtől”. Úgy tartotta, a világ birtokba vételének ősi gesztusa a gyerekekben változatlanul él, a mese pedig ebben segít.
Az 1956-os forradalom leverése utáni rendszerrel sok író és költő még csak a látszat szintjén sem tudott, kívánt azonosulni, egy részük a pályaelhagyásban, másik részük a műfordításban, míg voltak, akik – többek között Nemes Nagy Ágnes, Mándy Iván, Weöres Sándor – a gyermekirodalomban leltek menedékre.
Ahogyan Csukás – szintén Arday Géza kötetében idézett – visszaemlékezésében kifejti: „Próbáltunk megkapaszkodni ebben a széthullott társadalomban. Amire nagyon büszke vagyok, hogy nem dőltem be annak az erőszakos toborzásnak, amit ‘57-58-ban Kádárék folytattak, hogy álljunk az ő oldalukra. Inkább vállaltuk a nyomort, csavarogtunk az utcán, jártunk albérletről albérletre, évekig nem volt pénzünk, állásunk. (...) De hogyan is írhattam volna lelkendező verseket, amikor a korosztályom fele bent ült a börtönben?”
A mesének köszönhetően sokféle műfajban kipróbálhatta magát, így a forgatókönyvírásban, a hangjátékban, a gyerekversekben, színdarab- és bábjátékírásban. Meséi – szárnyaló fantáziáját követni igyekvő – illusztrátorainak néha igazi kihívásokkal kellett szembenézniük. Például a Pom-Pom-történeteket megrajzoló Sajdik Ferencnek, amikor a lesből támadó ruhaszárító kötelet kellet képileg megformálnia.
Csukás amit a verseivel el akart mondani, azt a meséivel is el tudta. Süsü, a sárkány azt üzeni a gyerekeknek – és szüleiknek – ne ítéljenek a külső alapján, más történetek a barátságról, az emberi kapcsolatokról, a humor gyógyító erejéről, a környezetünk és egymás megóvásáról szólnak.
A legnagyobb megbecsülést minden bizonnyal gyermek és felnőtt olvasóitól és kollégáitól kapta. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapja a fesztivál Nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet. A szocialista Magyarország íróját azonban nem engedték ki az amerikai a díjátadóra. Az ünneplés mellett a filmforgatókönyvért járó bevétel sem őt illette meg.
Díjait felsorolni sokáig tartana, ezek sorában 1977-ben József Attila-díjat, 1999-ben Kossuth-díjat kapott, 2011-ben Budapest díszpolgára címet kapott. Súlyos betegség után hunyt el Budapesten, 2020. február 24-én.