Múlt-kor.hu

Amikor a „legfényesebb ékkő” esett le a spanyol koronáról: így vesztették el Mexikót

Amikor a „legfényesebb ékkő” esett le a spanyol koronáról: így vesztették el Mexikót

2020. szeptember 16. 16:55 Múlt-kor

Titkos mozgalom

A mexikói nemzeti tudat ébredésének egy korai előzménye volt Francisco Clavijero jezsuita pap történeti munkája. Clavijero szakítva a spanyol hagyományokkal, amelyek a történelem kezdetét a konkvisztádorok megérkezéséhez kötötték, a hódítás előtti idők kulturális fejlődésével is foglalkozott. Munkája a későbbi szerzők gondolkodására és műveire is hatással volt.

Az 1810-es esemény előzménye az Ibériai-félsziget 1808-as megszállása volt. Napóleon francia császár lemondásra kényszerítette IV. Károly spanyol királyt. Ebben a helyzetben a spanyoloknak már nem, míg a franciáknak még nem ért el a keze a tengerentúli területekig. Az összeomlás híre Új-Spanyolországba is eljutott, ahol a törvényes uralkodó elmozdítását kihasználva kísérletet tettek egy népképviseleti kormányzat felállítására, ez azonban ekkor még nem járt sikerrel.

A helyzet rendeződéséig a kreolok az alkirály ideiglenes hatalma mellett álltak ki a mexikóvárosi tanácsban. Az ő ellenzékükként a gachupínek közvetlenül a korona alá tartozó intézmények körül gyülekeztek. A két csoport közötti különbség a hatalom mibenléte körül bontakozott ki: az isteni eredetű autoritás állt szemben a népszuverenitással.

1810. szeptember 16-án Miguel Hidalgo pap és politikus felkelést robbantott ki, amelyhez a szegénységben és elnyomásban élő vidéki lakosság tömegei csatlakoztak. Lelkesedésük azonban lényegesen felülmúlta katonai képzettségüket és fegyverzetüket. A spanyol hadsereg elleni összecsapások váltakozó sikerrel folytak. Hidalgót a következő évben elfogták és kivégezték, a mozgalom vezérévé José María Morelos vált, aki 1815-ben jutott elődjéhez hasonló sorsra.

A következő évtől gerillaháborúként folytatódott az ellenállás, a közben kiadott amnesztiarendelet miatt pedig megcsappant a harcolók száma.

E mélypont után az 1820-as év hozott fordulatot. Ekkor ugyanis Mexikóvárosban titkos mozgalom szerveződött, melynek célja a tervezett – az egyház és az új-spanyolországi arisztokrácia érdekeit is sértő – új alkotmány bevezetésének megakadályozása volt, akár az elszakadás árán is.

Mexikó függetlenségét végül Agustín de Iturbide ezredes vívta ki, aki császárrá is koronáztatta magát. Császársága azonban nem tartott sokáig, ugyanis a köztársasági erők vezetője, Antonio Santa Anna tábornok először száműzte, majd 1824 júliusában kivégeztette. Még ugyanazon év októberében életbe lépett a Mexikói Szövetségi Köztársaság alkotmánya. Az új államalakulatnak a háború okozta károkkal és a gazdasági visszaeséssel kellett szembenéznie.

Az 1810-ben Mexikóban a függetlenségért indított felkelés szimbólumává a Guadalupei Szűz vált, szeptember 16-a pedig az ország nemzeti ünnepe lett.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Amikor a „legfényesebb ékkő” esett le a spanyol koronáról: így vesztették el Mexikót

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. ősz: Hiúságunk története

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra