Múlt-kor.hu

Amíg lehetett, kettős játszmát folytatott a II. világháborúban Törökország

Amíg lehetett, kettős játszmát folytatott a II. világháborúban Törökország

2021. szeptember 20. 18:18 Múlt-kor

Merész, részletes ábrándok

Szicília elfoglalását (1943. július-augusztus) és Olaszország invázióját (1943. szeptember) követően a britek egyre komolyabb tervezésbe kezdtek a Balkán-félszigeten folytatandó hadműveletekről, e folyamatból azonban teljességgel kihagyták az amerikaiakat. Churchill – vélhetően későbbi, a Szovjetunióval kapcsolatos stratégiai okokból is – főként az Égei-tenger szigetvilágát vette célba.

Amikor Churchill 1943 folyamán felhozta az Égei-tengeren és a Balkán-félszigeten folytatandó hadműveletek lehetőségét, Roosevelt elzárkózott az elől, hogy Olaszországból térítsenek el csapatokat a célra. A brit War Cabinet azonban még 1942 decemberében arra a következtetésre jutott, hogy az itteni partraszállás sikeréhez vagy Törökország háborúba való belépésére, vagy Olaszország kilépésére van szükség.

Churchill az amerikai elnök elzárkózását követően visszafogottabban érvelt az Égei-tengeri műveletek mellett, hangsúlyozva, hogy azokhoz szigorúan kis létszámú, kommandó jellegű egységekre lenne szükség. Mindeközben azonban saját katonai vezetősége már jóval előrébb járt: a potenciális balkáni partraszállás helyszínét is kinézték már.

Arra jutottak, hogy Jugoszlávia zegzugos, öblökkel teli tengerpartja sokkal jobban védhető a megszálló németek számára, és a helyi partizánok, akikkel a szövetséges csapatoknak együtt kellene működniük, ismeretlen harcértékűek és nem feltétlenül megbízhatók.

Délebbre, Albánia partjainál, nevezetesen Durazzo kikötővárosnál más volt a helyzet: amellett, hogy az Itáliai-félsziget déli részének közelebbi fekvése miatt könnyebben megközelíthető, a kikötő napi 2000 tonnányi rakomány behajózását tette lehetővé.

Az 1943 novemberére elkészült tervek így előbb Durazzo, majd a főváros Tirana elfoglalását irányozták elő, ezt követően pedig a németpárti bolgár kormány megdöntését, amely reményeik szerint dominóhatást indítana el a félszigeten, Romániát, Magyarországot és az ekkor német bábállam Horvátországot is beleértve.

A Balkán-félsziget lezárásával a német hadigépezet számára szükséges itteni olaj-, réz- és bauxitszállítmányokat is meg szándékozták szüntetni, valamint a már említett török kromitexportot.

A török együttműködés hiánya ellenére Churchill nem adta fel azon tervét, hogy bevonja az országot a háborúba – mind a nyugati szövetségesek, mind a Szovjetunió rendre tiltakozott Ankaránál a németekkel való kereskedelme miatt, a törökök azonban azt állították, titokban lassítják saját kromitkivitelüket Németországba. Ez igencsak kétséges, ugyanis Törökország a fontos nyersanyagért cserébe a német oldalról további katonai felszereléssel gazdagodott a háború során.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Amíg lehetett, kettős játszmát folytatott a II. világháborúban Törökország

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra