Amiben az ókori egyiptomiak sokkal gyorsabbak voltak nálunk
2015. május 29. 17:05
Egy nemzetközi kutatócsoport meglehetősen bizarr kísérletet hajtott végre a Zürichi Egyetem laboratóriumában: ókori egyiptomi módszerek segítségével mumifikáltak egy tudományos célokra felajánlott lábat, hogy kiderítsék, milyen technikával dolgoztak őseink. Kiderült, a mai embernek ebben a tekintetben még van hova fejlődnie.
A kutatás egyik résztvevője, Christina Papageorgopoulou, a görögországi Démokritosz Egyetem antropológusa kifejtette, hogy az egyetlen módja annak, hogy megismerjük az ókori egyiptomiak balzsamozási technikáját, ha mi magunk kísérletezünk a módszer segítségével. A tudósok a vizsgálatok eredményeit a The Anatomical Record tudományos folyóiratban publikálták.
A kutatók az egyiptomi mumifikálási módszerekről rendelkezésükre álló információikat elsősorban az i.e. 5. században élt görög történetíró, Hérodotosz munkáiból merítették. Eszerint a balzsamozóknak először a halott belső szerveit - többek között a groteszk módon az orron keresztül kihúzott agyat - távolították el. Ezután sterilizálták a mellkast és a hasüreget, majd egy nátront tartalmazó sós folyadékba helyezték a testet. Az oldat kiszárította a tetemet, így megakadályozva, hogy rothadásnak induljon. Ezután következhetett a test pólyába helyezése, és a procedúrát végül a temetés zárta.
A kutatók a történetíró által lejegyzett módszer nyomán haladva mumifikáltak egy tudományos célra felajánlott emberi lábat. "Ha az egész testet használtuk volna fel, darabokra kellett volna vágni, és ki kellett volna venni a belső szerveit" - adta meg a magyarázatot Papageorgopoulou arra, hogy miért éppen ezt a testrészt választották ki.
Bár már korábban is volt példa arra, hogy tudósok egyes testrészeket, vagy akár egy egész testet is mumifikáltak, a folyamatot modern tudományos módszerek segítségével most tanulmányozták először. A kutatók két-háromnaponta mintát vettek a szövetekből, majd ezeket különböző eljárások segítségével vizsgálták meg: szabad szemmel, mikroszkóppal, DNS-elemzéssel és röntgenes képalkotással.
Mint kiderült, a módszer valóban működőképes. A mikroszkópos vizsgálatok alapján kimutatták, hogy a sós folyadék megfelelő módon konzerválta a bőrt és az izomszöveteket. Bár a csoport közel hét hónap (208 nap) alatt sikeresen mumifikálta a testrészt, Hérodotosz adatai szerint az ókori egyiptomiaknak ehhez jóval rövidebb időre, maximum két hónapra volt szüksége. Papageorgopoulou szerint abba, hogy a folyamat ennyire hosszúra nyúlt, a laboratóriumi körülmények által biztosított, az ókori egyiptomival összehasonlítva jóval hidegebb, nedvesebb levegő is közrejátszott.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
