Múlt-kor.hu

Amerika „elveszett” első angol telepeseinek nyomára bukkanhattak 430 év után

Amerika „elveszett” első angol telepeseinek nyomára bukkanhattak 430 év után

2020. június 24. 15:46 Múlt-kor

1587-ben valamivel több, mint száz angol telepes érkezett az amerikai kontinensre, a mai Észak-Karolina állam területén lévő Roanoke szigetére, hogy új életet kezdjenek. Úgy ítélték meg, a föld termékeny, a környékbeli indiánok barátságosak, és akár a spanyolokéhoz hasonló tengerentúli birodalom kiépítése is elindulhatna innen. Három évvel később a település elhagyatva düledezett, és később sem akadt senki az eltűntek nyomára. Az „elveszett kolónia” sorsa máig a korai angol gyarmatosítás időszakának egyik legnagyobb rejtélye.

Hűlt helye a telepeseknek

Most, 430 évvel később egy csoport régész úgy véli, az eltűntek későbbi sorsára utaló nyomokat találtak a Roanoke-tól délre található, Hatteras nevű szigeten.

A terület 1585-ben történt előzetes felderítése után a felderítőcsapattal tartó neves művész, John White vállalta, hogy civil expedíciót vezet a „szűz királynő”, I. Erzsébet után Virginának keresztelt földre, és megkísérli egy állandó település létrehozását.

White – aki a korábbi expedícióval csupán néhány hetet töltött a szigeten – nem tapasztalta meg, mennyire ínséges időket éltek át később a felderítők, miután élelmük elfogyott. Ha átélte volna az éhezést és a később már korántsem feltétlenül barátságos őslakosok támadásait, lehet, hogy másként vélekedett volna a terület lakhatóságáról.

A White-tal tartó emberek nagy része londoni volt, kézműves, illetve középosztálybeli háttérrel – aligha a jég hátán is túlélni képes, a természetet jól ismerő emberek. Legfőbb motivációjuk – akár vitték magukkal családjukat, akár úgy terveztek, hogy az majd később csatlakozik hozzájuk – az Újvilág mesés gazdagsága mellett a kolónián nagyobb fokúnak ígérkező vallásszabadság volt.

A település alapítása nem indult jól: amikor 1587 nyarán megérkeztek Roanoke szigetére, White és a hajó kapitánya vitába keveredtek. A kormányzó azt állította, északabbra, a mélyebb vizű Chesapeake-öbölnél való partraszállásra kapott utasítást Erzsébet elsőszámú kegyencétől, a kolóniát támogató Walter Raleigh-tól. A kapitány nem volt hajlandó északabbra hajózni, így végül a telepesek Roanoke szigetén léptek partra.

Eközben újabb nehézség érte őket: kirakodás közben élelmiszerkészletük nagy része a tengerbe veszett. A helyzet súlyosságát látva úgy ítélték meg, egyenesen Raleigh-hoz kell folyamodniuk segítségért, e kérés sikerére pedig abban látták a legtöbb esélyt, hogy ha azt személyesen White tolmácsolja. A kormányzó így mindössze néhány hét után visszaszállt a hajóra, és hazahajózott Angliába.

Ezelőtt azonban tanúja volt két fontos eseménynek: lánya, az útnak terhesen nekiinduló Eleanor életet adott az első Újvilágban született angol gyermeknek, Virginia Dare-nek, továbbá egy barátságos indián elöljárót, a croatan törzsbéli Manteót a telepesek papja megkeresztelte, White pedig kinevezte Roanoke lordjává. Úgy tűnt, a nehézségek ellenére jól halad az angol közigazgatás kiterjesztése az új földre.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Amerika „elveszett” első angol telepeseinek nyomára bukkanhattak 430 év után

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra