Al Capone szeszfőzdéjére bukkantak régészek egy dél-karolinai mocsárban
2021. február 22. 17:56 Múlt-kor
Régészek megtalálták egy 1920-as évekbeli illegális szeszfőzde maradványait, amely egykor a hírhedt amerikai gengszter Al Capone szesztilalmat kijátszó hálózatának része lehetett. A Tennessee-i Egyetem csapata hordókat, salaktéglákat, egy korabeli kerti slagot és más tárgyi leleteket is találtak a Dél-Karolina állambeli Charleston városa mellett található Hell Hole-mocsárban.
A múlt elfeledett nyomai a mocsárban
Az egykori főzdében a „moonshine” (holdfény) néven ismert pancsolt szesz készült, irányítója eredetileg Capone egyik hírhedt embere, Benjamin Villeponteaux szeszcsempész lehetett. Villeponteaux később életét vesztette a rivális McKnight családdal folytatott lövöldözésben, a McKnight-klán a későbbiekben a szakértők szerint átvehette a most feltárt üzem működtetését.
Katherine Parker, a Tennessee-i Egyetem Knoxville-i kampuszának doktorandusza 2018 óta tanulmányozza a dél-karolinai Berkeley megye illegális szeszfőző hagyományait. Elmondása szerint Dél-Karolinában az efféle házi szeszfőzés már a gyarmati korszakban is elterjedt volt.
A szesztilalom során a Hell Hole-mocsár – amely ma a Francis Marion Nemzeti Erdő részeként védett természetvédelmi terület – országos szinten is a legnagyobb illegális szeszkészítő vállalkozásoknak adott otthont. Azonban mivel az efféle tevékenység eleve titokban zajlott, és a történettudomány érdeklődése is mérsékeltnek bizonyult, eleddig kevés formális kutatást végeztek vele kapcsolatban.
„Sok régész hajlamos leírni ezeket, mert úgy gondolják, túlságosan a közelmúlthoz tartoznak ahhoz, hogy bajlódjanak velük, vagy hogy van elegendő írásos emlék ahhoz, hogy ne legyen szükség ebben az esetben a régészetre” – mondta el Parker.
Parker már korábban is bukkant főzdemaradványokra az erdő területén: novemberben önkéntes csapatával már visszatérő vendégekként járták a területet, és hét különböző egykori főzdét is találtak. Januárban pedig a Hell Hole-mocsárban rábukkantak egy fém hordóra, egy régi slagra, valamint salaktéglákra és más építőanyagokra.
A salaktéglákat egy építészettörténész méretük és összetételük alapján az 1920-as évekre datálta. Parker és csapata egy három és fél méter mély kutat is találtak, amely vízzel láthatta el a főzdét, emellett fémlapokat, faszenet és egyéb fűtési kellékeket is. A legtöbb szeszfőzdétől eltérően nem folyóvíz közelében épült, valószínűleg ezért ásatta hozzá a kutat Villeponteaux.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
