Ahogy még Ferenc József látta: a megújuló budai vár
2020. július 27. 16:56 Kulcsár Ádám
A századfordulóra Budapest igazi világvárossá fejlődött, sorra emelkedtek ki a földből a szebbnél szebb építészeti műalkotások az Operaháztól kezdve az Országházon át a számos hídig. Nem maradhatott el Budavár megújulása sem. A magyar nemzetnek régi vágya volt egy méltó királyi palota, a nagyközönség ugyanis úgy vélte, azért nem tölt Ferenc József több időt Budapesten, mert nem elég színvonalas a szálláshelye. A Hauszmann Alajos fémjelezte 1890–1905 között zajló monumentális építkezések gyümölcsét Budapest mindössze négy évtizedig élvezhette. A világháborús bombázások, a pénzhiány, majd a kommunista tervek miatt a gigantikus egység megbomlott, a Várnegyed az elmúlt 60-70 évben kiszakadt a város szövetéből, egyfajta régies díszletté vált. A 2010-es években induló Hauszmann-terv az elvesztegetett évtizedeket kívánja pótolni és visszaadni a közönségnek a Várnegyedet abban a formájában, ahogy azt a hely szelleme megkívánja.
Régi fényében
Az elmúlt évek építkezéseinek és rekonstrukciós munkálatainak köszönhetően hamarosan a világégés előtti képet fogja mutatni az arra járónak a budai Vár, amely az akadálymentesítéssel és mélygarázs létesítésével a XXI. század kihívásaira is felkészül. A karmelita épületegyüttes, valamint a Várkert Bazár már a régi fényében tündököl, csakúgy mint a Lovarda, az Udvarlaki Őrség épülete és a Hunyadi udvar, a Csikós-udvar pedig jövőre születik újjá. A tervek szerint megkezdődik a királyi palota építészeti felmérése, rendbe teszik a sétányokat, várfalakat és a kerteket, nekikezdenek a Dísz téri és a Szent György téri paloták újjáépítésének, a Halászó fiú és a Mátyás-kút nevű szökőkutak pedig már a restaurátorműhelyben állnak.
A csikós őrizte Lovarda
75 éve elfeledett látvány várja a Dózsa György téren sétálót, aki ma a Budavári Palota krisztinavárosi szárnya felé tekint. Hamvaiból támadt fel ugyanis a Királyi Lovarda 1944–1945-ben lebombázott épülete.
Az eredeti neobarokk, egyszintes épület Ybl Miklós, majd annak halála után Hauszmann Alajos tervei alapján készült el 1899 és 1901 között. Tetőszerkezetét majolikadíszekkel csipkézték, színes üvegablakain túlra pedig hajdanán csak a császári és királyi család, valamint a sereg lovai tehették be lábukat. A századfordulón a bámészkodók közel sem mehettek hozzá, IV. Károly koronázását például a körbefutó balusztrádos mellvéd mögül követhették figyelemmel. Az épület bejárata előtt állt hajdanában a paripáját megfékezni igyekvő csikós szobra, amely a környező épületegyüttes egyetlen háborús túlélője. A második világégés után a Hunyadi-udvaron várta, hogy visszakapja eredeti helyét, amire tavaly került sor.
A bombázások során súlyosan, de nem menthetetlenül sérült meg a Lovarda épülete. Könnyebben lehetett volna újjáépíteni, mint például a Sándor-palotát, ám az 1950-es években elbontották, mert útban volt a kommunista állampárt a palotaegyüttest központjává és elnöki rezidenciává átalakítani kívánó terveinek.
A várbeli rekonstrukciós munkálatok keretében az eredeti helyén építették vissza a Lovardát, mégpedig a korabeli anyagok felhasználásával. Alatta mélygarázs kap helyet. A rendezvénytérként is működő Lovarda már év elején elkészült, ismét láthatók a kék-zöld színben pompázó üvegablakok és a mintás tetőpalák, átadására a tereprendezések miatt a tervek szerint jövőre kerül sor.
Fess legények központja: az Udvarlaki Őrség épülete
„A Mátyás-kúttal szemközt, a tér jobb oldalán a Főőrség terraszos épülete. Minden vasár- és ünnepnap délben, pontosan háromnegyed egy órakor itt tartják a zenés őrségváltást, amely […] olyan hatásos kép – amellett annyira magyar –, hogy megcsodálását egyetlen külföldi sem szokta elmulasztani” – hangoznak Megyery Ella újságíró szavai az 1930-as évekből.
A Lovarda és a Palota között álló, 1909-re felépülő Udvarlaki (Udvari) Őrség épületét eklekticizálóan szecessziós stílusban tervezte Hauszmann. A környezetébe egyszerűen belesimuló, a szomszédaihoz képest aprócska épület a fess katonák miatt ugyanakkor mégiscsak kitüntetett figyelmet kapott (főként a fiatal hölgyektől), ugyanis a Horthy-korszakban a Magyar Királyi Testőrség állomáshelye volt.
Míg a 20–30-as években hadapródok lepték el oszlopos loggiáját, kiugró falrészeiről pedig a túloldalon álló házak kivilágított ablakait kémlelték az élelmes bakák, a világháború poklát viszonylag csekély sérülésekkel túlélő épület később már elvesztette régi báját. A Főőrségben a hatvanas években még irodák működtek, majd 1971-ben teljesen lebontották.
A Hauszmann-tervnek köszönhetően azonban a XXI. század emberei is láthatják e csodát. A Hunyadi-udvar felől csupán egyszintesnek tűnő, ám valójában négyemeletes, nemrég újjászületett épület bonyolult alapozását úgy tervezték meg, hogy a régészeti értékeket „kikerülje”. Ezek fölé ugyanis egy monolit vasbeton födém került, amely alatt könnyedén megközelíthető lesz a középkori feltárás.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
