A történelem legvérszomjasabb sorozatgyilkosa a kora újkori Németországban szedhette áldozatait
2020. március 11. 17:48 Múlt-kor
Szerencsés szökés
1577-ben Nierst és bandájának több tagját elfogták a hatóságok a mai Baden-Württemberg tartományban található Gersbachban, a folklór szerint ekkor már 11 éve folytatták tevékenységüket.
Egyik társuk árulta el őket, Nierst pedig a banda vezetőjeként kínvallatásnak vetették alá. Ennek során 75 gyilkosságot ismert be, ezek egy része kézenfekvő magyarázatot jelentett számos környékbeli nő eltűnésére.
Eme első fogságából valahogyan sikerült megszöknie, és elkerülte a kivégzést. Ezt követően válnak az életéről szóló beszámolók igazán véressé: korabeli pamfletek, könyvek és dalok sokasága mesél arról, a rettegett útonálló emberhúst eszik, jártas a fekete mágiában, és természetfeletti képességekkel bír.
A Johann Wick svájci lelkész által összeállított kordokumentumban, a Wickianában megtalálható némely pamflet szerint Niers a lotaringiai Pfalzburg (ma Phalsbourg, Franciaország) közelében egy erdőben megidézte az ördögöt, és az ő segítségével hajtotta végre számtalan bűncselekményét. A gyűjtemény más írásai szerint kivégzése előtt Stier avatta be Nierst a fekete mágia rejtelmeibe.
A korabeli hiedelmek szerint a fekete mágiában jártas egyének képesek voltak a meggyilkolt magzatok bőre, illetve zsírja segítségével láthatatlanná válni, a magzatok elfogyasztása által pedig alakváltásra voltak képesek. Sokan tartották úgy, hogy a fekete mágia gyakorlása során Niers magzatok iránti étvágya csillapíthatatlanná vált.
Niersről azt is híresztelték, a csecsemők bőréből és zsírjából olyan gyertyákat készített, amelyek segítségével észrevétlenül törhetett be otthonokba, miközben az ott lakók aludtak (ez a legenda sok hasonlóságot mutat az angliai akasztottember-kultusz egy érdekes részletével, az úgynevezett „Dicsőség Kezével”).
Azt is beszélték, Niers levágta a csecsemők kezeit és lábait, szívüket pedig megette, valamint azt is, hogy a fiatal lányok melleit is eltávolította.
Bujdosása során gyakran váltogatta külsejét, illetve alakját: többen vélték leprásnak, kecskének és katonának is álcázva látni.
A történetek szerint volt néhány dolog, amely sosem változott rajta: mindig nagy mennyiségű pénz, egy kétkezes kard, és két töltött pisztoly volt nála. Egy 1579-ben kiadott elfogatóparancs Nierst „igen öregnek” írta le, görbe ujjakkal és sebes állal.