A történelem legvérszomjasabb sorozatgyilkosa a kora újkori Németországban szedhette áldozatait
2020. március 11. 17:48 Múlt-kor
Lebukás és kínhalál
Akár valóban természetfeletti erőknek köszönhette, akár nem, Nierst szerencséje 1581-ben cserbenhagyta.
A bajorországi Nürnbergtől délkeletre fekvő Neumarkt in der Oberpfalzban egy vendégházban szállt meg, és a tulajra bízta bőr erszényét, amíg ellátogatott a helyi fürdőházba. A legenda szerint ez bizonyult utolsó hibájának.
Miközben Niers a vízben relaxált, az egyre gyanakvó neumarktiak körbevették a vendégháztulajdonost, hogy nyissa ki a rá bízott erszényt – sokan felismerni vélték a különféle nyomtatványokon terjesztett képek alapján a rettegett bűnözőt.
A férfi végül engedett a nyomásnak: az erszényben csecsemők levágott, szárított végtagjait és szíveit találták. Azonnal tudták, hogy fekete mágussal van dolguk, így a helyiek nagy csoportja indult a fürdőházba elfogni Nierst.
A félelmetes bandita elfogása meglepően könnyűnek bizonyult – sokan ebben is annak igazolását látták, hogy valóban fekete mágus volt: a varázserejét biztosító tárgyak nélkül védtelen volt. Letartóztatása után Niers 544 gyilkosság elkövetését ismerte be, köztük 24 terhes nőét.
A neumarkti hatóságok büntetésül három napon át kínozták Nierst: az első napon izzó fogókkal téptek ki darabokat húsából (más források szerint bőrét több helyen lenyúzták, és forró olajat öntöttek a sebekre), a második napon forró olajat öntöttek lábaira, és izzó szenek fölé helyezték őket, elevenen megsütve őket.
A harmadik napon kerékbe törték Nierst, mégpedig a kivégzésnem „hosszabb” változatában. Ilyenkor az áldozatot a földre kötözték ki, és egy nagy, nehéz kerékkel törték össze egyesével a csontjait, kezdve a lábakkal, majd ezt követően helyezték közszemlére, immár magához a kerékhez erősítve.
Niersre a legenda szerint 42-szer ejtették rá a kereket, de ennek ellenére nem halt meg. Végül végtagjai levágásával vetettek véget szenvedéseinek.