Múlt-kor.hu

A trianoni béke áldozatául esett emlékműveket mutat be az OSZK blogja

A trianoni béke áldozatául esett emlékműveket mutat be az OSZK blogja

2020. május 5. 13:57 MTI

A trianoni döntés után elpusztított, határon túli magyar emlékműveket, szobrokat, műalkotásokat mutat be keddtől az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) blogjának legújabb sorozata.

A kiegyezés után, de különösen a honfoglalás ezeréves évfordulójának időszakában számos köztéri szobor, emlékmű született szerte a Kárpát-medencében.

A lázasan folyó építkezések, restaurálások, városszépítések mellett rangot adott egy-egy városnak, ha emléket állított nagy szülöttjének, patrónusának vagy megemlékezett a szabadsághősökről - idézi fel az OSZK által az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény.

Mint azonban a kommüniké emlékeztet, az első világháborút követően a megszállt területeken módszeresen megindult a magyar emlékművek pusztítása, csonkítása, kegyeletsértő átértelmezése, aminek számos esetben páratlan művészeti alkotások estek áldozatául.

A trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából ezeket az emlékműveket mutatja be hetente két alkalommal, május 5-től kedden és csütörtökön a https://nemzetikonyvtar.blog.hu weboldalon Elbe István információszolgáltatási igazgató.

Az OSZK közleménye szerint a 19. század utolsó évtizedének nagy triásza - Stróbl Alajos, Zala György és Fadrusz János - mellett még tucatnyi neves szobrászművész dolgozott, páratlan szépségű alkotásokkal gazdagítva a magyar képzőművészetet, méltó emléket állítva az ezeréves múltnak.

A dualizmusra jellemző kettősség a közgondolkozásban és a kor képzőművészetén is tetten érhető volt: Fadruszhoz például szinte egy időben érkezett a felkérés Mária Terézia királynő és a Bécset leigázó Mátyás király megmintázására.

A monarchia polgárai lojálisak voltak a Szent Koronával megkoronázott uralkodóhoz, ugyanakkor szívükben ott élt a meg nem alkuvó Kossuth, akinek előtt képzőművészeti alkotásokkal rótták le kegyeletüket.

Ehhez hasonlóan jó néhány város rendelte meg Stróbl Alajostól a tragikus körülmények közt elhunyt Erzsébet királyné szobrát. A millennium tiszteletére emlékoszlopok, obeliszkek sokasága jelölte a magyarság győztes vagy vesztes csatáinak helyszínét.

Ezt az aranykort zárta le az első világháború és Trianon - idézi fel az OSZK. A megszállt területeken már a békediktátum aláírása előtt megkezdődött a magyar emlékművek pusztítása, illetve átértelmezése.

A megszállók a történelem "áthangolásának" első akadályát ezekben a figyelemfelkeltő jelekben látták, ezért igyekeztek eltüntetni a címereket, emléktáblákat, szobrokat. A második világégés után ugyanez megismétlődött, kiegészülve azzal a pusztítással, amely a szovjet érdekszférába került Magyarországon lezajlott.

A trianoni békeszerződés centenáriumán íródó blogsorozat a magyar történelem és művelődéstörténet súlyos tárgyi veszteségei közül válogat; első körben a millennium tiszteletére emelt emlékjeleket bemutatva - közölte az OSZK.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

A trianoni béke áldozatául esett emlékműveket mutat be az OSZK blogja

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. tél: Legendás anyósok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra