A tábornok neje. Görgei Artúr felesége, Adèle Aubouin
2022. május 29. 16:07 Aetas, Múlt-kor
Mari néni közbelép
A gyors eljegyzés okozott is problémákat, ugyanis Mari néni az eljegyzésről értesülve levelet írt Görgeynek „teli lamentóval, hogy ő az áldozatomat el nem fogadhatja”. Görgey ezek után úgy érezte, kénytelen könyörgő levelet írni Mari néninek, „mivel most tényleg nem tudom, hogy hamarjában hová forduljak. Mert egy az: más alkalmazást eddig még nem is kerestem, mivel megbíztam Mari nénénk első beleegyezésében, mellyel felajánlkozásomat Toporcra elfogadta. De meg nem is volt szabad addig más alkalmazás után járnom, mígnem definitive azt meg tudom, hogy Toporczon nem kellek neki.” Mari néni erre nyíltan felszólította, hogy tavasszal költözzön Toporcra feleségestül, mire Görgey és Adèle április 15-ére tűzték ki az esküvőjüket.
Görgey a részletek megbeszélésére március 5-én Bécsben találkozott Mari nénivel, aki ott úgy döntött, hogy ideiglenesen az egész toporci birtokot átadja neki, „úgy, hogy ezzel egyikünknek se legyen a keze megkötve, vagy későbbi végleges elhatározásaink útja bevágva”. Görgey terve az volt, hogy március 9-én visszatér Prágába, ott kihirdetteti a házasságukat, megesküsznek, majd valamikor április elején Toporcra utaznak feleségével. Ezt a szándékát azonban keresztülhúzta az, hogy Mari néni – aki már betegen érkezett Bécsbe – időközben ágynak esett, s más nem nagyon lévén a közelében, Görgeynek kellett őt ápolnia.
Az isaszegi csata Than Mór festményén
Így aztán Bécsben ragadt. Időközben az öccse, István is megérkezett Bécsbe, s élénk figyelemmel kísérték a magyarországi eseményeket is. Nem világos, hogy Görgey még a március 13-i bécsi forradalom előtt elhagyta-e Bécset, vagy esetleg még akkor is ott volt, amikor március 15-én a magyar országgyűlés küldöttsége megérkezett a császárvárosba. Öccse, István emlékiratai szerint Artúr hetekig ápolta Mari nénit, ez azonban bizonyosan nem így volt, hiszen Görgey március 18-án már Prágából válaszolt öccse leveleire, s tudatta vele, hogy március 30-án lesz az esküvő, s 31-én ismét Bécsben lesz, immáron a feleségével együtt.
Az esküvő és a mézeshetek
Magára az esküvőre végül március 30-án került sor. Az esküvő után az ifjú pár március 31-én Bécsbe érkezett, ahol néhány napot töltöttek Görgey bátyjánál, Guidónál, majd Mari nénivel és Istvánnal együtt Pozsonyba utaztak. Pozsonyban Artúr István társaságában az országgyűlés karzatán tanúja volt az áprilisi törvények születésének, s úgy vélte, „hogy ily nagy vívmányokat nem lehet – ingyen kapni! azoknak nagy ára, vérdíja szokott lenni; ezt az árát meg kell adnunk, ha előre nem: hát utólag”.
Mari néni Pozsonyban maradt, a fiatalok pedig Pozsonyból ismét gőzhajóval utaztak Pestre, majd onnan kocsin a Szepesség felé, Toporcra vették az útjukat. Útközben megálltak Lőcsén, ahol meglátogatták Artúr anyai nagyanyját. Itt találkoztak Artúr fiatalabbik bátyjával, Árminnal is. Lőcséről Késmárkon át érkeztek meg Toporcra. Görgey István emlékirata szerint Artúr Pesten felkereste Eötvös József vallás- és közoktatásügyi minisztert, s közölte, hogy ha a pesti egyetem szervezetében változás történne, szívesen pályázna a vegytani tanszékre.
Görgei Artúr kertészkedés közben
Járt volna Széchenyinél is valamilyen, a vasutak kocsikerekeivel kapcsolatos találmány ügyében, de Széchenyi nem tudott vele személyesen foglalkozni, csupán a gróf bizalmasa, Kovács Lajos beszélt vele. Miután a kormány április 14-én érkezett meg Pestre, nyilvánvaló, hogy az említett látogatásokra ezt követően kerülhetett volna csak sor. Ezt erősítené meg Görgey István azon megjegyzése is, hogy csak április második felében érkeztek meg Toporcra. Ám Artúr április 23-án nagynénjéhez írott levelének tanúsága szerint tizenkét napot töltöttek Görgey Gusztáv és felesége társaságában, aki – Görgey István szerint – Toporcon várta őket. Eszerint tehát már április 11-én Toporcon kellett volna lenniük. Ebben az esetben viszont Artúr aligha találkozhatott Pesten Eötvössel és Széchenyivel. A találkozókra tehát valószínűleg nem ekkor került sor.
Mindezt megerősíti az is, hogy Görgeyné visszaemlékezései sem említik egyik látogatást sem. Görgey Artúr és felesége Toporcon töltötték mézesheteiket, Artúr átvette a birtok igazgatását, azonban május közepére megváltozott a helyzet. Artúr egyre nehezebben tudott szót érteni Mari nénivel, aki elhunyt férje hagyományos gazdálkodási metódusának megváltoztatásában szinte kegyeletsértést látott.
Hermann Róbert: A tábornok neje. Görgei Artúr felesége, Adèle Aubouin című tanulmányát az alábbi linkre kattintva, az Aetas Történelemtudományi folyóirat 2018/3. számában olvashatják teljes egészében.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
