A színpadon kívül, bátorságával és emberségével alakította a legnagyobbat Bajor Gizi
2021. február 12. 09:37 Múlt-kor
Túl az ostromon
Germán Tibor sokakkal együtt egy szobába zárva élte túl az ostromot és súlyos lelki traumával szabadult fel. Orvosi állásába való visszahelyezése segítette ki a háborús depresszióból. Bajor Gizi is visszatért a színházi életbe, 1948-ban az elsők között vehette át a Kossuth-díjat. A Major Tamás vezette Nemzeti Színházban azonban egyre inkább háttérbe szorult. A színház, mint minden művészeti ág a pártállam elképzelései szerint a politikai propagandát kellett, hogy szolgálja. Heves politikai és művészeti viták és a Szabad Nép-félórák hangulata lengte az épületet.
Bajor Gizit a 20. századi Magyarország egyik autoriter rendszere sem hagyta munka nélkül. A közeli barátként megmaradt első férj feleségét, Vajda Ödönnét 1949 végén rémhírterjesztőként tartoztatták le. A színésznő újra akcióba lépett: Rákosi Mátyást levelekkel és kérelmekkel bombázta, a párt belső köreivel kapcsolatban álló ismerőseivel üzentetett, csatasorba állított mindenkit. Igazán hatást elérni azonban leginkább a márianosztrai börtönőröknél tudott, amikor 1950 nyarán Vajdánét meglátogatta.
A nem mindennapi jelenetet szintén Vajda Miklós örökítette meg: „Nagy ruháskosárba élelmet, fehérneműt, szappant, cigarettát csomagol össze, hatalmas mennyiséget. [… ] Az akció nincs előkészítve, hétköznap van – és ez a kegyetlenségéről hírhedt nő Gizi neve hallatán hanyatt-homlok, a megtiszteltetéstől valósággal röpdösve jelenik meg a kapuban, hajlongva, irulva-pirulva tessékel az irodájába. Mikor megtudja, minek köszönheti a látogatást, fölhozatja anyámat, akinek Gizi mindenekelőtt azonnali zuhanyozást eszközöl ki, majd pedig alaposan megeteti.”
Vajdáné 1950 szilveszteri szabadulása Bajor Gizi utolsó jó cselekedete és sikere volt. A történethez hozzátartozik, hogy halála után néhány hónappal újra bezárták a nőt, de ez csak néhány hónapig tartott, ezúttal Gobbi Hilda és Palló Imre operaénekes vállalta magára a mentőangyal szerepét.
Bajor Gizi halála körül a kortársak körében sok találgatás és legenda kapott szárnyra. A legvalószínűbbnek azt tartják – a közeli ismerősök elbeszélései alapján –, hogy férje megzavarodott, és felesége fülbaja mögé halálos agydaganatot vizionált. Rögeszméjévé vált, hogy meg fog süketülni és nem fog tudni többet játszani. Ez a képzet annyira elhatalmasodott rajta, hogy 1951. február 12-én a szokásos vitamininjekció helyett morfiumot adott neki, majd ezután magával is végzett.
Bajor Gizi hallásproblémáját a boncolás gyógyultnak minősítette, és semmi olyan elváltozást nem találtak, ami aggodalomra adhatott volna okot. Germán Tibornál pedig – elméje épségére is kiható –agykéregsorvadással magyarázták imádott és rajongott feleségével kapcsolatos kényszerképzeteit.
A klinikai munkatársak utólag bevallották, hogy érzékelték a professzor viselkedésének megváltozását, de azt az erős öregedésnek vagy átmeneti problémának tudták be.
Halálának első évfordulóján – Gobbi Hilda kezdeményezésére – a budai villában megnyílt az ország első színész emlékmúzeuma. Abban az épületben, ahol Bajor Gizi a sikerek mellett sok igazságtalanságot és még több olyan váratlan, a fizikai és lelki felkészülésre esélyt alig hagyó eseményt élhetett át, amelyek minden színészi és improvizációs képességét próbára tették.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
