A Szentföldön végzett magyar ásatásokról jelent meg könyv
2021. augusztus 24. 10:23 MTI
Az elmúlt bő évtized szentföldi magyar ásatásairól jelentetett meg könyvet a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). Vörös Győző ókorkutató régészprofesszor munkája a jordániai Machaerus várának feltárását mutatja be.
Vörös Győző vezetésével, az MMA égisze alatt 2009-ben nyert koncessziót húsz évre magyar kutatócsoport a jordániai Machaerus várának feltárására, dokumentálására és műemléki helyreállításának megtervezésére – idézte fel az MMA hétfői közleménye.
Mint írták, a Holt-tenger partján magasodó vár nem egyszerűen régészeti lelőhely, hanem „titokzatos evangéliumi helyszín”. A Bibliából ismert Keresztelő Szent János lefejezését a korabeli zsidó történetíró, Josephus Flavius A zsidók története című történeti munkájában örökítette meg, megjelölve az esemény helyszínét, ezzel a történettudomány számára is hitelesítve az evangéliumi történetet.
A bibliai helyszín hosszú évszázadokra feledésbe merült, miután a rómaiak az 1. században lerombolták, és kopár hegyként magasodott a következő két évezred folyamán. 1968-ban egy jeruzsálemi régészprofesszor, August Strobel egy 3,5 kilométer hosszú körsánc nyomait és elszórtan fontos felszíni leleteket talált – ezek alapján feleltette meg a helyszínt Joseph Flavius leírásának.
Ezt követően egy amerikai mecénás támogatásával indult meg a kutatás, amely később megrekedt, a feltárt leletek az Egyesült Államokba kerültek. 2009-ben XVI. Benedek pápa jordániai látogatásán jelezte, hogy 2029-ben, Keresztelő Szent János lefejezésének 2000. évfordulójáról méltó megemlékezés lehetne, ha a keresztény hívek számára új zarándokhelyként látogatható lenne a hegy. Így nyerte el a jordán állam támogatását a machaerusi kutatás.
Vörös Győző professzor korábban három, angol nyelven megjelent kötetben dokumentálta a nemzetközi kutatócsoport munkáját, magyarul először a Ferenc pápa idén szeptemberben esedékes budapesti látogatása tiszteletére megjelenő kötetben adja közre az általa vezetett szentföldi ásatás munkálatainak és eredményeinek összefoglalását.
A szerző – akit idén májusban a Vatikánban a Pápai Akadémiák Aranyérmével tüntettek ki – a kötet első fejezetében történelmi, művészettörténeti és irodalmi kontextusban mutatja be a machaerusi eseményeket. A második és harmadik részben a helyszín régészeti feltárása, építészeti, bibliai és kulturális örökségének részletei szerepelnek.
A fotókkal, rajzokkal, 3D-s rekonstrukciós tervekkel, modellekkel gazdagon illusztrált kötet albumszerű élményt nyújtva ismerteti meg az olvasót a keresztény, az iszlám és a zsidó kultúrkincs számára egyaránt jelentős történeti emlékkel.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
