A rézkori termékenységkultuszról vall a híres pómoszi bálvány
2026. április 17. 09:12 Múlt-kor
Az 1930-as évek elején Porphyrios Dikaios régész szokatlan leletre bukkant a Ciprus északi partján fekvő Pómosz faluban, amely napjainkban a rézkori termékenységi szobrok egyik legépebben fennmaradt darabjának és az ország jelképének számít.
A 15,3 centiméter magas, pikrolitból (egy puha, zöld színű kőzetből) készült figurát Kr. e. 3000 körül hozhatták létre. Ebben az időszakban – vagyis a középső kálkolitikum korában – a ciprusi művészek előszeretettel alkottak emberalakú szobrokat, amelyeket gyakran kereszt alakúra formáztak. A jellegzetességeik alapján a kutatók – köztük Edgar Peltenburg – úgy vélik, hogy ezek a leletek egy termékenységi istent jeleníthetnek meg.
A pómoszi bálványként ismert alkotás azonban számos ponton eltér a többi hasonló szobortól: az arctalan példányokkal szemben például egy egyértelműen kivehető szempár, orr és egy sapkaszerű ruhadarab is ékesíti az alkotást. Bár a hivatalos álláspont szerint a műalkotást ékszerként viselhették egykor, a lapos hát alapján valószínűleg a falra is fel lehetett akasztani – állítja Joan Mertens, a Metropolitan Museum of Art segédkurátora.
A híres szobor napjainkban a nicosiai Ciprusi Múzeumban látható, az euró 2008-as bevezetése óta pedig az ország egy-és kéteurós érméin is szerepel.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
