Múlt-kor.hu

A radikális fehérek és feketék egyaránt támadták Martin Luther King békés polgárjogi mozgalmát

A radikális fehérek és feketék egyaránt támadták Martin Luther King békés polgárjogi mozgalmát

2022. április 4. 18:10 MTI

54 éve, 1968. április 4-én gyilkolták meg Martin Luther King Nobel-békedíjas amerikai fekete lelkészt, a polgárjogi mozgalom vezetőjét, aki megváltoztatta Amerika képét. A mai napig nem tudni biztosan, ki volt a gyilkosa.

Atlantai baptista lelkészcsaládból származott, maga is a lelkészi hivatást választotta. 1953-ban megnősült, a következő évben pedig megkezdte lelkészi szolgálatát az Alabama államban fekvő Montgomery városában.

Az amerikai Dél akkoriban a szigorú faji elkülönítés helyszíne volt, az elvileg már száz éve felszabadított fekete rabszolgák utódai másodrendű állampolgároknak minősültek, akiket nyilvános helyeken távol tartottak a fehérektől.

1955. december 1-jén Montgomeryben egy Rosa Parks nevű fekete varrónő egy autóbuszon nem volt hajlandó átadni helyét egy fehér utasnak. A nőt a város szegregációs törvényének megsértése miatt letartóztatták, mire fekete aktivisták King vezetésével sikeres bojkottot szerveztek a helyi tömegközlekedés ellen.

A lelkészt az illegálisnak minősített bojkott miatt elítélték, de fellebbezésére a szövetségi bíróság alkotmányellenesnek minősítette és eltörölte az elkülönítést az alabamai buszokon.

King ezután életre hívta az erőszakmentes országos polgárjogi mozgalmat: ülősztrájkokat, tüntetéseket szervezett az elkülönítés felszámolásáért.

Amikor Atlantában ismét letartóztatták és egy korábbi gyorshajtási ügyére hivatkozva elítélték, a demokrata párti elnökjelölt, John F. Kennedy közbenjárására engedték szabadon. Kennedy nyolc nappal később, főként a feketék szavazataival megnyerte az elnökválasztást.

A polgárjogi mozgalom csúcspontján, 1963. augusztus 28-án Washingtonban hozzávetőlegesen negyedmillió ember hallgatta King Van egy álmom kezdetű beszédét (amely ma már tananyag az amerikai iskolákban).

1964-ben megszületett a polgárjogi törvény, amely felhatalmazta a szövetségi kormányt, hogy hatályon kívül helyezhesse a faji megkülönböztetés minden formáját. King abban az évben 350 beszédet mondott, az egyiket Oslóban, a Nobel-békedíj átvételekor.

Az erőszakmentességet hirdető lelkészt nem csak a Ku-Klux-Klan támadta, a feketék között is akadtak ellenfelei. Békés fellépése miatt a radikális feketék Tamás bátyának bélyegezték, megalkuvónak minősítették.

A tiszteletes egy helyi sztrájk támogatására utazott Memphisbe, ahol 1968. április 4-én szállodája erkélyén végzett vele egy orgyilkos golyója. A tettest, a fehér bőrű James Earl Ray-t hetekkel később Londonban tartóztatták le, s 99 év börtönre ítélték.

A „magányos gyilkos” teóriáját sokan vitatják, s tény, hogy Ray már elítélése napján megváltoztatta vallomását és halála napjáig kitartott ártatlansága mellett.

Martin Luther King meggyilkolása a vietnami háború mellett a másik nagy megrázkódtatást jelentette az amerikai társadalom számára, halála után soha nem látott méretű faji zavargások robbantak ki.

Egy 2001-es közvélemény-kutatás szerint Jézus Krisztus után ő a második legnagyobb hős az amerikaiak szemében, születésnapja (pontosabban január harmadik hétfője) hivatalos szövetségi ünnep, ebben a megtiszteltetésben rajta kívül csak George Washington részesült.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

A radikális fehérek és feketék egyaránt támadták Martin Luther King békés polgárjogi mozgalmát

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. ősz: Megrázó másnapok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra