Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

A lovaglás eddigi legrégebbi bizonyítékára bukkantak egy bronzkori sírban Kazahsztánban

2020. július 14. 15:46 Múlt-kor

Egy Kazahsztánban feltárt bronzkori sírban eltemetett két ló maradványai jelentik immár a lovaglás legkorábbi régészeti bizonyítékát – mintegy 700 évvel előzik meg az eddigi legrégebbi leleteket.

<

A lótenyésztés nyomai a Kr. e. 2000 körüli időszakra vezetnek vissza, azonban a lóháton közlekedő emberekre eddig a legrégebbi bizonyíték Kr. e. 900-ra volt datálható.

A most feltárt lovas temetkezéseket a hatalmas eurázsiai sztyeppét átszelő Tobol folyó partján, a Novoilinovszkij-2 jelű temetkezési helyen fedezték fel. E helyszín mintegy 30 kurgánt (sírhalmot) foglal magában, amelyeket radiokarbon kormeghatározással a későbronzkorra – pontosabban Kr. e. 1890 és 1774 közé – datáltak.

Ebben a korszakban a szóban forgó területet a Petrovka-kultúra (amely Andronovo-kultúra néven is ismert) lakta. Az 5. számú kurgánban a régészek két sírt találtak.

Az egyikben egy kupac emberi csontot, valamint további négy, eredeti elrendezésében fennmaradt emberi csontvázat találtak, míg a másikban két, szintén eredeti helyzetében fekvő lócsontvázat.

A két állat háziló volt, amely a vadlovaktól a homlok szélessége, a keskenyebb végtagok és a paták csontjai alapján különböztethető meg. Az egyik ló csődör, a másik kanca volt, halálukkor 20, illetve 18 éves koruk körül járhattak.

Mindkét lovat nagy gondossággal helyezték el a sírban. Bal mellső végtagjaikat elvágták és előre kinyújtották, míg a jobb mellsőt a vállhoz hajlították be. Hátsó végtagjaik hátrafelé nyúlnak.

Ilyen pózba nem helyezhető természetes állapotában egy lótetem, több helyen inakat és ízületeket kellett átvágni, illetve a végtagokat egymáshoz kötözni. A kutatók szerint az elhelyezéssel vágtázás közben kívánták ábrázolni az állatokat.

A bronzkori Petrovka/Andronovo-kultúra népeiről eddig is ismert volt, hogy húsukért tenyésztették a lovakat, azonban e két ló fogain és arccsontjain a kopásminták egybevágnak a zabla alkalmazásával. Három, csontból készült zabladarabot el is helyeztek a lovak mellett a sírban. Kopásuk vizsgálata azt mutatja, valóban alkalmazták őket lovakon.

A Petrovka/Andronovo-kultúráról azt is tudták már korábban a kutatók, hogy fogatoka is húzattak lovakkal, azonban zablákat a fogatos temetkezések egyikében sem találtak. Ebből arra lehet következtetni, hogy e lovakat megülték, és nem húsukért vagy igavonó állatként tartották.

A lelet alapján kijelenthető, hogy a lovaglás a késő bronzkorban, amikor ezeket a lovakat eltemették, már bevett gyakorlat volt az eurázsiai sztyeppén.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

A lovaglás eddigi legrégebbi bizonyítékára bukkantak egy bronzkori sírban Kazahsztánban

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra