A Lincoln-merénylettől a Titanic megjósolt végzetéig – hét bizarr történelmi véletlen
2020. augusztus 27. 08:33 Múlt-kor
Megjósolt végzet?
A szerencsétlenül járt Titanic már röviddel elsüllyedése után számos irodalmi művet inspirált. Az első „róla” szóló azonban 14 évvel a katasztrófa előtt készült.
1898-ban Morgan Robertson amerikai író és egykori tengerész egy képzeletbeli óceánjáró, a Titán utolsó útjáról írt Hiábavalóság című regényében (a későbbi címe: A Titán pusztulása). Kísérteties, mennyi a baljós párhuzam a könyv, valamint a 14 évvel későbbi igaztörténet között.
A Titanichoz hasonlóan a Titánt is elsüllyeszthetetlennek tartották. Csakúgy, mint a valóságban, a Titánnak sem volt elegendő, valamennyi utas befogadására alkalmas mentőcsónakja. Hogy egészen pontosak legyünk: a regénybeli hajón 24, míg a Titanicon 20 mentőcsónak kapott helyet.
Az előbbi óceánjáró 244 méter hosszú és 45 ezer tonna vízkiszorítású, az utóbbi 269 méteres és 46 ezer tonnás volt.
Talán a legkülönösebb egybeesés, hogy a regénybeli Titán 25 csomós sebességgel ütközött a jéghegynek Új-Fundlandtól mintegy 400 tengeri mérföldre (740 kilométerre), és a valóságban 22 és fél csomóval haladó Titanicot is pontosan ugyanott, Új-Fundlandtól 400 tengeri mérföldre érte utol a végzete.
Talán mondanunk sem kell: mindkét óceánjáró április egyik sötét éjjelén veszett oda.
A két történet helyenként persze eltér, igen jelentős különbség például, hogy a Titán 13 túlélőjével szemben a Titanic esetében 705-en menekültek meg.
A Titanic katasztrófáját övező érdeklődést kihasználva Robertson kiadója 1912-ben természetesen újranyomta a könyvet, amely John Rowlandnak, a Titán navigációs tisztjének szemüvegén keresztül mutatja be a fikciós tragédiát.
A Titanic elsüllyedését követően Robertsonról többen vélték úgy, hogy látnoki képességekkel bír, ám ő ezt mereven elutasította. Szerinte a véletlen egybeesések csupán a hajógyártás és a tengerészeti trendek széles körű ismereteinek köszönhetőek.