A legnagyobb művészek alkotásai is szerepelnek Hitler műkereskedőjének nemrég előkerült gyűjteményében

2017. november 6. 09:33 MTI

Adolf Hitler egyik legfontosabb műkereskedőjének, az 1956-ban meghalt Hildebrand Gurlitt műgyűjteményének létezése csak öt éve derült ki egy vámvizsgálatnál. És most szervezik az első kiállítást, ahol végre a nagyközönség is megcsodálhatja a kétes eredetű alkotásokat. Az 1500 darabból álló gyűjteményből 400 tételt állítanak ki Bonnban és Bernben. A volt nyugatnémet fővárosban, a bonni Szövetségi Műcsarnokban

250 példányt mutatnak be az 1500 darabos kollekció kétes eredetű alkotásai közül,
melyeket olyan nagy művészek készítettek, mint Cranach, Dürer, Monet, Manet és Degas. A berni Szépművészeti Múzeumban pedig a nácik által elfajzottnak minősített művészi irányzatokat képviselő művészek, Beckmann, Dix, Kandinsky, Klee és Macke alkotásait lehet megnézni.

A festményeket, grafikákat, nyomatokat, szobrokat és más műalkotásokat 2012-ben Hildebrand Gurlitt műkereskedő remeteként élő fiánál, Cornelius Gurlittnál találták meg egy vámvizsgálat közben. A tulajdonjogok tisztásása céljából pedig azonnal le is foglalták a jelentős gyűjteményt. Gurlitt 2014-ben, 81 évesen meghalt, és az egész gyűjteményt a berni Szépművészeti Múzeumra hagyta.

A tisztázatlan eredetű műgyűjteménynek eddig hat darabjáról állapították meg, hogy nácik által elkobzott javakról van szó, négy festményt vissza is adtak a törvényes örökösöknek. A rendkívül nehézkesen folyó eredetvizsgálatot a gyűjtemény felénél sikerült eddig elvégezni.

Bonnban a nácik Németországban és a megszállt területeken végzett példátlan, szervezett műkincsrablására helyezik a hangsúlyt, üldözött zsidó műkereskedők életrajzai és levelek, üzleti könyvek alapján az idősebb Gurlitt náci műkereskedőként játszott kétes szerepét dolgozzák fel. A kollekciót megöröklő berni múzeum csak jogtiszta műalkotásokat hajlandó befogadni, ezért a festmények fele egyelőre Németországban marad az eredetvizsgálatok miatt. Az óvatoskodás ellenére a svájci intézménynél máris jelentkeztek Paul Cézanne leszármazottai, akik a kollekció legértékesebb darabját, a jogtisztának gondolt La Montagne Sainte-Victoire című festményt követelik maguknak.

Az elért eredmények ellenére még mindig vannak múzeumok és műgyűjtők, akik nem firtatják a birtokukban lévő műkincsek eredetét - nehezményezte Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke egy interjúban, amelyet a Die Zeit című német hetilapnak adott a tárlatok megnyitása alkalmából. Monika Grütters kulturuális államminiszter azt mondta, hogy háromszorosára, több mint hatmillió euróra növelik a szövetségi támogatást, így egyetlen németországi múzeum sem tagadhatja meg az eredetiségkutatást pénzhiányra hivatkozva.