A lakosok felháborodása miatt állították le a római maradványok restaurálását Szófiában
2015. október 14. 13:42 MTI
Leállították Szófiában az ókori római település, Serdica maradványainak európai uniós támogatással megvalósuló restaurálását a kivitelezés mikéntjéről támadt viták miatt. Todor Csobanov alpolgármester és régész szerint a jelenlegi helyzet "nyugtalanságra ad okot".
Elsősorban a restauráláshoz használt kövek és anyagok minőségéről és színéről keletkeztek viták. Ezért Vezsdi Rasidov bolgár kulturális miniszter kedden elrendelte a munkálatok leállítását a bolgár főváros nagy régészeti lelőhelyén. Rasidov azután intézkedett így, hogy a polgárok figyelmeztették, a felújítás nem illik a történelmi komplexum eredeti megjelenéséhez. A restaurációt végző csapat úgy döntött, vékony téglaréteget rak a történelmi maradványokra, hogy így védje meg a széteséstől. Ez váltotta ki a lakosok és az ellenzék haragját.
Todor Csobanov alpolgármester és régész szerint a jelenlegi helyzet "nyugtalanságra ad okot", a következőkben egy szakértői csoport fogja átvizsgálni az eddigi felújítások minőségét. Csobanov hétfőn Facebook-oldalán közölte: ezzel a módszerrel végezték a felújításokat az olaszországi Pompejiben, a római Colosseumban, az isztambuli Hagia Sophiában és számos más helyen. A helyszínt a munkálatok során szabadtéri múzeummá kívánják alakítani. A régészeti leletekre Szófia belvárosában közvetlenül a minisztertanács épülete mellett, néhány száz méterre a Szveta Nedelja érseki székesegyház mellett bukkantak.
A projektet a helyi fejlesztéseket célzó uniós program 16 millió levával (2,5 milliárd forinttal) támogatja. A mai Szófia területe az i. e. 8. században már lakott volt. A település a trák Serdi törzs után kapta az első elnevezését, a Serdicát, amelyet a római hódítás után is megtartott, amikor Moesia provincia központjává vált. I. Constantinus (Nagy Konstantin) római császár (306-337) akkor hagyta el Szerdikát, amikor a róla elnevezett Konstantinápolyt választotta a Kelet-Római Birodalom fővárosává. A Szófia elnevezés a törökök elől beszivárgó görög népességtől ered a 14. századból. A régészek az elmúlt években egy sor római kori bérházat, insulát találtak, a nagyméretű lakóépületeket "szigetként" határolták négy oldalról az utcák. Feltérképezték Serdica főbb útvonalait is, így megtalálták a város keleti és nyugati kapuját összekötő főutcáját, a 7-8 méter széles, kikövezett decumanus maximust, ahogy az észak-déli irányú "másodfőutcát", a cardo maximát is.