A középkori selyemúton érkezett Európába a luxuscikkek mellett a fekete halál is
2020. április 27. 18:36 Múlt-kor
Bolhák és rágcsálók
Egy 2015-ös tanulmányban norvég és svéd kutatók azzal az elmélettel álltak elő, miszerint a közép-ázsiai sztyeppék klímájában történt ingadozások nagymértékű csökkenést okoztak a térség rágcsálóinak – főként a különféle versenyegérfajok, illetve mormoták – populációjában.
Ez arra kényszeríthette a Yersinia pestis baktériumot hordozó bolhákat, hogy új élőhelyet keressenek, például a szállításra alkalmazott tevéket, vagy azok gazdáit.
A több évi ilyetén bolha-áthelyeződés után egy további évtizedbe telt, mire a selyemúton közlekedő karavánok Európa keleti széléig hozták a pestist.
Welford szerint a Krím-félszigeti Kaffa kikötővárosa (ma Feodoszija, Ukrajna) „tűnik a középkori fekete halál Ázsiából Európába való átugrási pontjának 1346-47-ben”.
A források alapján „genovaiak vagy velenceiek hajón hagyták el Kaffát, és útban Szicília, Velence és Genova felé megfertőzték Konstantinápolyt és Athént is.” – mondta a professzor. Hozzátette: „Gyanúm szerint azonban a fekete halál szárazföldi úton is eljutott Konstantinápolyba.”
A genovai Gabriele de’ Mussi 14. századi leírása szerint a pestist az ostromló mongolok juttatták Kaffába, fertőzött holttestek ostromgépekkel történő hajításával.
Hogy ez valóban pontosan így történt-e, nehezen bizonyítható, az azonban biztos, hogy keleten ugyanakkora kataklizmát okozott a járvány, mint nyugaton.
„Számos mongol uralkodót és az elit más tagjait ölte le, és a hadsereg mellett a helyi gazdaságokat is legyengítette” – mondta el Christopher J. Beckwith, az Indianai Egyetem professzora, Eurázsia-kutató, a 2011-es A selyemút birodalmai című könyv szerzője.
A becslések szerint a fekete halál Ázsiában és Észak-Afrikában 25 millió emberrel végzett 1347 és 1350 között, az európai pusztításon felül.
Német kutatók egy 2019-es tanulmányban genetikai kapcsolatot mutattak ki a fekete halál és egy 1346-os pestisjárvány között, amely a mai Oroszországban, a tatárföldi Laisevóban ütötte fel fejét. Elképzelhető tehát, hogy egyéb útvonalakon is megközelítette Európát a 14. századi pestis.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
