A kötéltáncos elefántoktól a rendőrséget helyettesítő kutyákig – hat meghökkentő tény az ókori Róma állatairól
2018. március 12. 19:22
Kedvenc és a rend őre: a kutya
A római kor kisebb és nagyobb városaiban a nagy testű kutyákat leginkább őrzési feladatokra tartották, de ez nem jelenti azt, hogy gazdáik ne gondoltak volna rájuk kedvencként is. Hasonló kettős szerepe lehetett a vadász- és pásztorkutyáknak is. Nem úgy tűnik azonban, hogy a kutyák tartása hasonló presztízskérdés lett volna, mint a madaraké.
Több fekete-fehér küszöbmozaik maradt fenn Pompejiben amely házőrző vagy házi kedvenc kutyát ábrázol, közülük a leghíresebb az úgynevezett „tragikus költő házából” a „cave canem”, azaz „óvakodj a kutyától” feliratú. A nagy, fekete-fehér bozontos kutya láncon van tartva, de ugat és harap az ajtóban álló felé. Egy másik mozaikon szereplő láncos kutya védi Paquius Proculus házát, míg egy szegecses nyakörvet viselő, kötéllel kikötött kutya jelenik meg egy járdarészleten, amely ma a nápolyi régészeti múzeumban található. Egy negyedik pompeji kutyamozaik Caecilius Iucundus házában található, de ezen az eb összekuporodva alszik. Sotericus pékségének bejáratánál egy oszlopra festve őrködik egy ülő kutya, egy a városból előkerült reliefen pedig egy sürgéssel teli kovácsműhely padlóján alszik egy másik. Ha a Pompejiben láthatóan elterjedt őrkutyatartást az egész birodalom városaira vetítjük, megállapítható, hogy a kutyák fontos szerepet játszottak az otthon és a város biztonságában egy olyan korban, amikor nem létezett szervezett rendőrség.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
