A krumpli volt Rapa Nui lakóinak egyik fő tápláléka
2014. december 17. 16:32
Kutatók fogkőelemzéssel keresték arra a választ, hogy mivel táplálkoztak a rejtélyes kőszobrairól ismert Húsvét-szigetek (Rapa Nui) lakói az európai telepesek érkezése előtt.
Monica Tromp, az Otagói Egyetem PhD-hallgatójának és John Dudgeon, az Idahói Állami Egyetem kutatójának közös tanulmánya igyekezett tisztázni annak a korábbi vitatott kutatásnak az eredményét, amely szerint a polinéziaiak által a 13. században kolonizált Húsvét-szigeteken az egyik fő táplálékot a pálma jelentette. Sem a régészeti, sem pedig a néprajztörténeti bizonyítékok nem támasztják alá ugyanis, hogy a pálma a Húsvét-szigetek lakóinak egyik növényi tápláléka lett volna, éppen ellenkezőleg, a gyarmatosítást követően a növény teljesen kihalt.
A kutatókat teljesen váratlanul érte, amikor a fogazatok vizsgálatakor kiderült, hogy a fogkőbe (calculus) ágyazódott növényi eredetű szemcsék, a fitolitok nagy része a pálmafákból származott. A fogak azokból a sírokból kerültek elő, amelyeket még a nyolcvanas évek elején tártak fel a part mentén. A kutatók további vizsgálatokat végeztek, amelyek eredményeiről a Journal of Archaeological Science legújabb számában számoltak be.
Miután eltávolították a harminc fogazatról a lepedéket, Tromp és Dudgeon olyan keményítőszemcséket azonosított, amelyek a mai édesburgonyával hozhatók kapcsolatba. Egyik szemcse sem mutatott rokonságot sem a banánnal, sem a taró-vagy yamgyökérrel, illetve más olyan keményítőtartalmú táplálékkal, amelyről azt gondolták, hogy a Rapa Nui lakóinak mindennapi betevője lehetett.
A kutatók megvizsgálták azokat az édesburgonyákat, amelyek a Húsvét-szigetek üledékéhez hasonló területeken teremnek, és megállapították, hogy ahogy a gumók növekedni kezdenek, a héjuk a földből magukba "szívják" a pálmákból származó fitolitokat. "Ez alátámasztja azt az elméletet, hogy a burgonya a szigetlakók egyik fő tápláléka volt Rapa Nui gyarmatosításakor" - írták kutatók tanulmányukban.
Ugyan a növények szerepének feltárása az ősi óceániai táplálkozásban igen nehéz a fennmaradt maradványok ritkasága miatt, ám a mikroszkopikus fosszíliák eme vizsgálata segíthet előmozdítani ennek a problémának megoldását.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
