A kínaiak már Róma megalapításakor is pólózhattak

2015. május 12. 13:30 MTI

A birkabőrből készült három labdára, amelyeket gyapjú és bőrdarabkákkal tömtek ki, és amelyekre egy piros keresztet festettek, a turpáni Janghaj sírokban találtak rá kínai régészek - mondta el Csen Hszin-jung, az Academia Turfanica munkatársa a Hszinhua Hírügynökségnek.

Kialakításukat tekintve nagyon hasonlítanak azokra a pólólabdákra, amelyeket a Nyugati Han-dinasztia (i.e. 202-i.sz. 9) időszakából származó sírból ástak ki az északnyugat-kínai Kanszu tartományhoz tartozó Tunghuan városban. A legfrissebb leletekkel kapcsolatban Lü Kuo'en vezető régész elmondta: a pólólabdák használata minden jel szerint a Tavasz és Ősz korszak, illetve a Hadakozó Fejedelemségek korszakának (i.e. 770-221) idejére nyúlik vissza. Az eddigi kutatások, illetve nyomok azt valószínűsítették, hogy a sportot először a Han-dinasztiában (i.e. 202-i.sz. 220) űzték.

A labdákkal együtt felszínre került nyolc darab hosszúnyelű kalapács is, amelyek könnyen felismerhetők a Tang-dinasztia (618-907) korabeli festményekről. Ebben az időszakban a póló rendkívüli népszerűségnek örvendett és gyakorta megjelenítették a korabeli művészeti alkotásokon. Hasonló kalapácsok, ütők voltak láthatók azoknak az agyagszobor figuráknak a kezében, amelyeket a térségbeli Asztana sírok feltárásakor találtak.

A leletek újabb bizonyítékai a hszincsiangi pólókultúra egykori virágzásának. Az elmúlt években a régióban, az úgynevezett Taskurgan tádzsik autonóm megye területén például egy 6600 négyzetméter területű pólópályát találtak. Az új pólólabdák lelőhelye, a 3000 éves Janghaj sírok a Turpán-medence eddig felfedezett legnagyobb sírhelye. Amióta az 1970-es években az ásatások itt megkezdődtek, sok jó állapotban lévő leletre találtak a régészek.