A kelták terjeszkedéséről mesél a bronz bokaperec

2015. március 24. 11:19

A történelemkedvelő amatőr régész, Tomasz Podolak éppen a délkelet-lengyelországi Pakoszówka mellett járt, mikor egy érdekes dologra lett figyelmes a földben. A férfi azonnal értesítette a felfedezésről barátját, Peter Kotowiczot, a sanoki Várostörténeti Múzeum régészét. Amikor a szakember felkereste a régészeti jelentőségét tekintve korábban nem túl ismert lelőhelyet, néhány nem túl mély gödröt talált, mindegyikben egy-egy bronztöredékkel. Bár elsőre nem sikerült azonosítani a leleteket, Kotowicz azt gyanította, hogy barátja kelta eredetű kincsekre bukkant. Miután a szakember feltárta a leletegyüttes körüli, nagyjából 6 méteres területet, kiderült, hogy a maradványok ugyanahhoz a tárgyhoz: egy 2300 éves kelta bokaperechez tartoznak.

Az ékszer még valamikor az ókorban tört ketté, darabjait - talán rituális okokból - szétszórták. A németül hohlbuckelringe-nek nevezett ékszerek a legjellegzetesebb kelta tárgyak közé tartoznak, s általuk jól nyomon követhető a kelták kelet-európai terjeszkedése. E bokaperecek először Dél-Németországban és a boiok (bójok) szállásterületén, a mai Csehországban jelentek meg az i.e. 3. század elején. A kelták idővel egyre inkább kiterjesztették hatalmukat keleti irányba is, így Szlovákiában, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Görögországban és Kis-Ázsiában is vannak olyan lelőhelyek, ahol a kelta művészet e remekművei korábban már előkerültek.

A régészek most azt tervezik, hogy fémdetektorokkal is átfésülik a lelőhelyet, s remélik, hogy sikerül további forrást előteremteniük a kutatás folytatásához. A most feltárt bokaperec konzerválását jelenleg a Várostörténeti Múzeumban végzik, a hírek szerint a sanoki kastély egyik földalatti helyiségében fogják kiállítani valamikor az év végén.