A Jézusról szóló bibliai történeteket igazolják a Názáretben folyó ásatások

2020. április 15. 13:28 Múlt-kor

Názáret lakosainak elutasító hozzáállása a római kultúra irányában teljes ellentétben állt a szomszédos Szeforisz városának „romanofil” magatartásával. Szeforisz lakosai valósággal rajongtak a római tárgyakért, mint például a római kerámiákért. Ezzel szemben a názáretiek csak helyi, a zsidó vallási törvények által tisztának mondott mészkőből készült edényeket használtak.

„A kulturális elkülönülés egyfajta láthatatlan válaszfalat emelt Názáret és Szeforisz között” – írta új könyvében Ken Dark, a tanulmány szerzője, a Názáreti Régészeti Projekt igazgatója. A kutató szerint az is valószínű, hogy a názáretiek Kr. u. 70-ben a római-zsidó háború folyamán (Kr. u. 66-70) fellázadtak a rómaiak ellen, és a maguk által ásott barlangokban bújtak el a római katonák elől. Eközben Szeforisz a „béke városa” volt, hiszen a felkelés alatt ott még pénzt is vertek, és lakosainak esze ágában sem volt a rómaiak ellen lázadozni.

A másik figyelemre méltó kontraszt a Szeforisz környékén élő gazdák hozzáállása az emberi ürülékhez, mint trágyához. A rómaiak ugyanis előszeretettel használták a talaj tápanyag-utánpótlására az emberi fekáliát, pedig a zsidó vallási törvények ezt világosan tiltották. A názáreti gazdák ezért elzárkóztak az emberi melléktermékek felhasználásától.

A názáretiek a tradicionális zsidó sírokba (kokhim) temetkeztek, amelyeket sziklába vájtak és nyílásukat rendszerint egy gördülő kővel zárták le. A Szentírás szerint egy ilyen sírba temették Jézust is. Ez a temetkezési forma Izrael más vidékein is megtalálható és kétségkívül a zsidó identitás része volt.

Megérteni Jézust

Dark, aki évek óta kutat és ásat Názáretben, hangsúlyozta, hogy tanulmányával nem a Bibliát akarja újramagyarázni, hanem reméli, kutatásainak eredményei segítségével jobban megérthető lesz néhány, Jézushoz kapcsolódó történet.

Ilyen például Márk evangéliumában leírt történet, amikor Jézus visszatér Názáretbe és hűvös fogadtatásban részesül, még családjának egyes tagjai sem lelkesedtek érte. A nem túl szívélyes embereket látva Jézus így szólt:  „A prófétának csak hazájában, rokonai körében, a saját házában nincs becsülete.” (Mk 6,4)

Dark szerint a zsidó kultúrájára büszke Názáretben az emberek nagy része nem értett egyet Jézus tanításaival és például a vallási tisztaság kapcsán is éles ellentétben állhattak a Megváltóval.

Jézus Márk evangéliuma szerint a rituális tisztaság kapcsán, legalábbis az ételek vonatkozásában igen megengedő: „Hallgassatok rám mindnyájan – mondta –, és értsétek meg:  Kívülről semmi sem kerülhet be az emberbe, ami beszennyezhetné. Hanem ami belőle származik, az teszi az embert tisztátalanná.” (Mk 4,14-15) Dark és más régészek Názáretben kiásott leletei alapján Jézus szemlélete élesen szemben állt az ott lakó emberekével.

Nagyobb Názáret?

Dark szerint a több mint száz év alatt Názáretben lezajlott ásatások eredményei alapján azt mondhatjuk, hogy a település nagyobb lehetett, mint azt régen gondolták. „A több mint száz év során feltárt leletek lakóépületekről, raktárakról és búvóhelyek meglétéről tanúskodnak a rómaikori Názáretben” – írta Dark.

Korábban egyes kutatók ugyanis azt állították, hogy Názáret Jézus idejében csak egy kis falucska volt, de a Dark által megvizsgált régészeti maradványok azt mutatják, hogy bár a település nem érte el a szomszédos Szeforisz nagyságát, de sokkal nagyobb volt egy falunál.