A járványok többször is fordítottak a brit királyi család sorsán
2020. március 31. 21:16 Múlt-kor
Az influenza
Habár általában nem sokkal veszélyesebb egy egyszerű megfázásnál (és előfordulása is hasonlóan gyakori), az influenzavírus egyes változatai okoztak már világméretű katasztrófát. A rendkívül fertőzőképes vírus légúti megbetegedést okoz, amely rendkívül könnyen terjed cseppfertőzéssel.
Míg az emberi szervezet az esetek többségében hatékonyan veri vissza az influenza támadását, előfordulnak olyan mutációi is, amelyek könnyen halálosnak bizonyulnak. Az ilyen vírusok a 18. század óta tucatnyi nagy járványt okoztak, és emberek millióival végeztek.
1889-től egy orosz területről indult influenzajárvány söpört végig Európán (az úgynevezett „orosznátha”), a nagy és sűrűn lakott Londonon háromszor is.
A harmadik hullám 1892-ben a királyi családra is lesújtott, amikor Albert Viktor herceget, Viktória királynő unokáját és a későbbi VII. Eduárd legidősebb gyermekét is ágynak döntötte a 28. születésnapja előtti napon. A herceg egy héten belül meghalt, így öccse, a későbbi V. György lett a trónörökös.
A férje, Albert herceg 1861-es halála óta gyászoló Viktória királynőt unokája elvesztése is súlyosan érintette.
Kevesebb mint három évtizeddel később egy sokkal súlyosabb influenzajárvány, a hírhedt spanyolnátha pusztította végig szinte az egész világot, a lakosság harmadát megfertőzve, és 50-100 millió ember halálát okozva.
Maga V. György is megfertőződött, az ő esetében azonban viszonylag enyhe lefolyású volt a betegség. Nem volt ilyen szerencsés miniszterelnöke, David Lloyd George, aki kis híján belehalt a fertőzésbe.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
