Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》
A hidegháború győztese és a Republikánus Párt megújítója, Ronald Reagan

A hidegháború győztese és a Republikánus Párt megújítója, Ronald Reagan

2023. június 5. 19:05 MTI, Múlt-kor

„Politikusnak lenni nem rossz dolog. Ha sikeres vagy, hálásak neked, ha pedig lejáratod magad, még mindig írhatsz egy könyvet” – mondta egyszer az egyik legnépszerűbb amerikai elnök, a ma 19 éve, 2004. június 5-én elhunyt Ronald Reagan. A meggyőződéses antikommunista elnök beszédei mindvégig azt sulykolták, hogy hiába ő az állam első embere, mégis csupán egy az amerikaiak közül, egy vidéki srác, aki harcba szállt a „gonosz birodalma”, vagyis a Szovjetunió ellen.

<

Ronald Reagan 1911. február 6-án született az Illinois állambeli Tampicóban. A konzervatív eszme élharcosa demokrata érzelmű családban nőtt fel, amelyben nagy tisztelet övezte Franklin D. Roosevelt elnököt.

Cipőkereskedő apja, az ír származású katolikus John Edward Reagan alkoholizmusa miatt protestáns anyja, Nelle Reagan tartotta össze a családot.

Az albertai Eureka College hallgatójaként szociológiát és közgazdaságtant tanult. A harmincas években rádióbemondó, majd sportriporter volt. Színészi karrierjét 1937-ben kezdte el a hollywoodi álomgyárban. Főként westernfilmekben játszott, főszerepet ritkán kapott. A II. világháborúban 1942-től 1946-ig a haditengerészeti légierőnél szolgált, és századosi rendfokozatig vitte.

Első feleségét, Jane Wyman színésznőt 1940-ben vette el, és kilenc évvel később vált el tőle. Második hitvesével, Nancy Davisszel – aki férje élete végéig hű társnak bizonyult – 1952-ben kötött házasságot.

Az ötvenes években és a hatvanas évek elején a televíziós szakmában dolgozott, és egy ideig a Filmszínészek Egyesületének az elnöke volt.

A hatvanas évek közepén kezdett politizálni, ekkor már republikánus nézetekkel. 1967-ben megválasztották Kalifornia állam kormányzójának. A posztot 1974-ig töltötte be. Kalifornia ekkor lett az Egyesült Államok legfejlettebb állama.

Ronald Reagant 1980-ban választották meg az Egyesült Államok elnökének. Hatvankilenc éves volt ekkor, az Egyesült Államokban addig még nem választottak meg ilyen idős elnököt. 1984-ben újra indult az elnöki posztért, és óriási arányú győzelmet aratott a demokrata párti Walter Mondale felett, aki az 50 állam közül csak szűkebb pátriájában, Minnesotában tudta megelőzni ellenfelét.

1981 márciusában merényletet kísérelt meg ellene John W. Hinckley, akit beszámíthatatlannak talált a bíróság. Hinckley azt vallotta, hogy tettével Jodie Foster színésznőnek akart imponálni.

Reagan 1983-ban állt elő – részben Teller Ede atomfizikus sugallatára – a csillagháborús programnak nevezett Stratégiai Védelmi Kezdeményezéssel. Ugyanabban az évben katonákat küldött a karib-tengeri Grenada elfoglalására, ahol baloldali puccs döntötte meg a helyi kormányt.

1986-ban amerikai gépek bombáztak líbiai célpontokat, megtorlásul egy nyugat-berlini diszkóban elkövetett, két amerikai katona életét kioltó robbantásos merényletért. Reagan 1987-ben Nyugat-Berlinben a gyűlöletes berlini fal előtt elmondott híres beszédében felszólította Mihail Gorbacsov szovjet vezetőt: „Mister Gorbacsov, bontsa le ezt a falat.”

Reagan legnagyobb ballépése az úgynevezett Irán-kontra botrány volt második elnöksége idején, amikor Amerika titokban fegyvereket adott el Iránnak, s a befolyt pénzből a nicaraguai baloldali sandinista kormány ellen harcoló kontrákat támogatta fegyverrel. Reagan tagadta, hogy tudott volna az ügyletről.

A gazdaságpolitikája, a „reaganomics”, a neokonzervatív Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász tanításain alapult. Hivatalba lépése után az amerikai történelem legnagyobb arányú jövedelemadó-csökkentését hajtotta végre. Költségvetési szigort hirdetett, távozásakor mégis óriási deficitet hagyott maga után 1989 januárjában.

Visszavonulása után Reagan egy ideig a National Review című konzervatív lap szerkesztőbizottságának vezetője volt. 1994 novemberében felfedte, hogy megtámadta az Alzheimer-kór, amely pusztítja az agysejteket és tudatvesztést okoz. Reagan élete utolsó hónapjaiban már a feleségét sem ismerte fel, Nancy szavai szerint elérhetetlen távolságba került. Tizennyolc éve, 2004. június 5-én, tüdőgyulladás következtében hunyt el.

A meggyőződéses antikommunista Ronald Reagan a békeidők egyik legnagyobb arányú fegyverkezésével, csillagháborús programjával kifullasztotta és a csődbe taszította az általa a gonosz birodalmának nevezett Szovjetuniót, és előkészítette a kommunizmus bukását.

Tisztelői Reagan elnök érdemének tartják, hogy a Nyugat egyetlen lövés nélkül megnyerte a hidegháborút. Konzervatív forradalma átalakította a Republikánus Pártot, amely még ma is a hatása alatt áll. A Republikánus Pártban az ország egységét az 1861–65-ös polgárháborúban megőrző, rabszolga-felszabadító Abraham Lincoln után Reagan a legnépszerűbb elnök.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

A hidegháború győztese és a Republikánus Párt megújítója, Ronald Reagan

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tél: Szoknyával a politikában

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra